GEOFREY HODSON

A HÉT EMBERI
VÉRMÉRSÉKLET




TARTALOM

I. A számok jelentősége 2

II. Az első sugár 5

III. A második sugár 8

IV. A harmadik sugár 11

V. A negyedik sugár 13

VI. Az ötödik sugár 15

VII. A hatodik sugár 17

VIII. A hetedik sugár 18

IX. Kevert sugarak 19

X. A személyes sugár 23


Összehasonlító táblázat 27






I. FEJEZET

A SZÁMOK JELENTŐSÉGE


Amint nő a tudásunk az emberi természetről, nem kerülhetjük el az emberi egyéniségek nagy gazdagságának, az emberi lények szinte végtelen változatosságának és az emberi természet bonyolultságának hatását. Az emberiség egyesíti magában a rettenthetetlen kutatót és a szelíd apácát, a harcost és a remetét, a szerzetest és a világtól elvonultat, a politikust, az üzletembert és -asszonyt, akik kifelé tevékenykednek a világban, a tudóst és tanítványát, amint kutatásaikban elmerülnek. Mindezek és más különféle és ellentétes típusok alkotják az emberiséget.

De létezik-e valami kulcs, amelynek segítségével meg lehet érteni az emberi természetet, és fel lehet-e fogni és rendszerbe foglalni az embernek ezt a végtelen változatosságát és roppant lehetőségeit? A teozófia igennel válaszol erre, és azt is mondja, hogy ez a kulcs számokkal fejezhető ki, az uralkodó szám pedig a hét. Így az emberi lényeknek hét fő csoportja van, mindegyik a saját szembetűnő természetes tulajdonságaival és képességeivel. Mindegyikben megvan az összes képesség és tulajdonság, de a hét fő csoport mindegyikében van egy uralkodó tulajdonság. Ennek a hét csoportnak és azok megfelelő jellemzőinek ismerete adja a kulcsot az emberi természet megismeréséhez.

Mivel ez a kulcs szám-jellegű, mindenekelőtt ismernünk kell a világ teremtésének számok szerinti fejlődésére vonatkozó teozófiai tanításokat.

Szám szerint minden élet és forma aktív forrását az egy, és a passzív forrását a nemlét (negatív lét), az Abszolút, a zéró, a semmi képviseli. Az okkult teremtéstan szerint a teremtő folyamatban a következő lépés az egy-ben bennrejlő aktív és passzív, pozitív és negatív, hímnemű és nőnemű oldalak, lehetőségek előbukkanása. Így az egy-ből kettő, vagy hím-nő (androgyn) lesz. Ez a kettő egymásra hat és létrehozza a hármas megnyilvánulású Logosz harmadik személyét. Ez a három pedig minden lehetséges összetételében egyesülve hozza létre a háromnak hét csoportját. Ebből a hét csoportból háromban a három egyike uralkodó, három másikban kettő uralkodik és a hetedikben valamennyi egyformán nyilvánul meg. Mivel az isteni öntudat e kiáramlások mindegyikében összpontosul és tevékeny, ezeket meghatározott lényeknek vagy „Személyeknek” lehet felfogni. A Szentháromság három személyéből keletkezik a Hét, akiket a keresztény teremtéstanban a Hét Trónálló Szellemként, a judaizmusban a hét Szefira-ként és a teozófiában a Hét Planetáris Logosz-ként ismerünk. Ez utóbbiak mindegyike egy-egy, hét bolygóláncból álló rendszer Logosza.

Az ember fizikai karját használhatjuk a megnyilvánulás ilyen számszerűségének szemléltetésére. A kar maga egyetlen végtag és mégis hétszeres. Először is három részből áll: kéz, alsó kar, felső kar. Bár egy, a kar mégis háromféle. A kéznek pedig öt ujja van, így a felső és alsó karral együtt hét részt tesz ki, hasonlóan a hét szefirá-hoz, a megfelelő feladatokkal.

A teozófia azt tanítja, hogy minden megnyilvánult isteni Erő, Élet és Öntudat, és így minden emberi monád1 vagy szellem egyetlen forrásból árad ki és áthalad a hármon és a héten. A Logosz e három (az isteni Erő, Élet, Öntudat) kiáradására a hármon és a héten való áthaladása során a három „személy” egyikének jellegzetes tulajdonsága nyomja rá bélyegét, és a hét szefira, amelyen áthalad, ráhangolódik annak rezgésszámára vagy hangjára, és átszíneződik annak jellemző színével. Minden egyes levetített monádi sugárban2 van a színképnek egy adott színe és egy isteni tulajdonság, amelyet egy-egy szefira képvisel, és ami hangsúlyozott, ezért uralkodó a benne meglévő többi hat felett.

Maga a világegyetem is hétszeres, és akkordjának hét hangja van, mindegyik hang a legfőbb megnyilvánulásának egy módját és egy örök igazságot képvisel.

A hét hangot különbözően írják le. Az első és hetedik a megnyilvánult élet kezdete és vége, ez az első és az utolsó, az egész középpontja és a kerülete.

Az első hang az elsődleges forrás, a pont, a világegyetem pozitív ereje. A Logoszban ez a mindenhatóság, az emberben az akarat. A hetedik hang megfelel az elsőnek, annak legvégső kifejezése. Ez az erő a működésben, az akarat a mozgásban, ez a megnyilvánult mindenhatóság. A viszonylag statikus központ aktív körré válik, mégis a kettő egy. A világegyetemben a hetedik a fizikai anyag, a Nap, a bolygók és minden, ami ezeken belül kifejlődött. A Logoszban ez a világegyetem, az emberben a fizikai test. A megnyilvánulásban a Szellemi Egy anyagi sokféleséggé válik. Mivel a sok ismerete az Egy ismeretéhez vezet, az ember az Egy sokféle kifejezése közé kerül, hogy ezek megismerése révén megtalálja és megismerje az egyedüli Egy-et. Elválik az Egy-től, az Egy-et öntudatlanul őrizve a sokba megy. A soktól azután ön-tudatosan tér vissza az Egy-hez.

A második és hatodik hang, külön-külön képviselve az életet és annak kifejezését, szintén párban van. Az élet a világegyetem mindent átható, mindenütt jelenlevő, egyesítő princípiuma, a szellemi Nap, ami az anyagban mint az életerő princípium, a természetben és a fizikai Napban mint az éltető princípium fejeződik ki. A világegyetemben a második hang az Élet; a Logoszban a mindenütt jelenlét, az emberben a szeretet, a fejlett, szellemi emberben a bölcsesség és az egyetemes szeretet, amiből az együttérzés és az önzetlen szolgálat ered. A hatodik hang a világegyetemben a forma, az alak, a szervezett anyag. A Logoszban az Ő „teste” a Világegyetem, tűz-szívével – a Nappal – amelynek életadó princípiuma rózsaszínű tűzként jelenik meg, és a Földön a Napból eredő életerő atomjával. Az emberben ez az egy pontra irányulás, a fejlett emberben az ihletett áhítat és odaadás.

A harmadik és ötödik hang szintén kiegészítő tulajdonságokat képvisel. A harmadik a kölcsönhatás a szellem és anyag, az élet és forma között. Ezek a princípiumok kormányozzák a szellem és az élet megnyilvánulását az anyagon és formán át, őstípusai minden eredő formának, az igazságnak és a tudás kulcsának – a harmadik mindezeket jelenti. A világegyetemben a harmadik a teremtő erő, amit az Egyetemes Elme irányít. A Logoszban ez a passzív, női princípium, az anyaméh, amelyben az összes forma megfogan és amelyből előjön. Az emberben a lelkiismeret és az idealizmus, az erkölcsiség és az igazságérzet, a fejlett emberben megértésként és elvont értelemként jelenik meg, amelyből a szellemi intuíció születik.

Az ötödik hang időbeli kifejezése annak, ami örökké tart, az egyetlen őstípusból fokozatosan kifejlődő forma. A világegyetemben ez a fejlődési folyamat a növekedés, a Logoszban az idő. Az emberben az ész és az elemző elme, a fejlett emberben hasonló a kristálylencséhez, amelyen át a harmadik hang princípiumai sugarakként vetülnek ki és általuk az agyban megvilágosodásként, lángészként és inspirációként összpontosulnak.

A negyedik hang a középpont, a fordulópont, a támaszpont, a nyugalmi pont, a legalsó pont az élet ingájának a három eredeti ellentétpár közötti lengésében. Ez a tökéletes kapcsolat, az egyensúly, az önkifejezés legmagasabb formájának állapota, az élet és a forma, az eszköz és a tudat közti harmónia állapota. Ez a nyugalom pontja, amelyben a megnyilvánult élet ingája látszólag szünetet tart a Szellem és az anyag közti örökké tartó lengésében. A végső szilárdságnak, a tökéletes egyensúlynak ebben a „pillanatnyi szünetében” a Legfőbb szépsége nyilatkozik meg. A világegyetemben ez a természet szépsége, a Logoszban a szépség önmagában. Az emberben a szépség szeretetévé válik, a fejlett emberben az a képesség, hogy felfogja és megjelenítse a Legfőbb szépségét.

A negyedik hang alapvető jellemzője a sötétség, nyugalom, egyensúly, mint a teremtő virradat előtti teremtő éjszakáé. A fizikai, az értelmi vagy szellemi csírázásnak szüksége van arra, hogy befedje a sötétség leple. Így például az igazi művész a művészi munka végzése közben visszavonja tudatát a nappali fényből önmaga teremtő éjszakájának sötétségébe, amelynek kiegyensúlyozott csendjében teremtését véghezviszi. A teremtő művésznek a művészet bármely ágában el kell érnie az egyensúlyt. Ez a teremtés törvénye, akár világegyetemről, naprendszerről, bolygóról, akár emberről vagy emberi művészetről legyen szó. Ebben az értelmi csendben valósul meg az igazi meglátás, amely nélkül minden művészet élettelen. Csak ha a művész megtalálta ezt az állapotot és be is lépett abba, száll le rá a szellem tüze teljes pünkösdi erejében.

Amint a tanítvány a hét hang mindegyikén kontemplál, azonosul az egész hetedrészével, és öntudata beleolvad abba. Ezután mind a hét hangon áthalad, meditációban mindegyiket meghallgatja, és mindegyikben elmerül. Végül rajtuk át Egésszé válik, a hétszeres emberré, tudatosan eggyé a hétszeres világegyetemmel. Ez a cél. Az igazán bölcs az, aki a kontempláció által megismeri és megérti ezt a hétszeres világegyetemet, a hét nagy hangot külön-külön és mint összecsengő akkordot. Megismeri azokat, mint az élet hét kulcsát, ami az igazsághoz vezető minden ajtót megnyit, ahhoz az igazsághoz, ami a Természet templomába van bezárva.

A hétszeres osztályozást nyomon követhetjük a természet összes birodalmában, beleértve az emberfeletti és az angyali birodalmakat is. Ebben a tanulmányban az Egy, a Három és a Hét megnyilvánulásait főleg, mint az emberi vérmérsékletet és képességeket tárgyaljuk, bár bizonyos utalásokat teszünk a színekre, a drágakövekre és egyéb összefüggésekre is.

Mindegyik sugarat külön-külön tárgyaljuk és a teozófia megvilágításában utalunk kapcsolatukra a Szentháromság személyeihez, az emberiség fő csoportjaihoz és tulajdonságaihoz a legmagasabb és a legalsóbb megnyilvánulásokban. Utalunk a módszerre, amivel a különböző sugarak típusai eredményt érnek el, a jellemnek az ember testeivel kapcsolatos fogyatékosságaira, a számokra, drágakövekre és jelképekre.

Amint majd látjuk, a teljesen tiszta sugár-jellem ritka, az eszmék, a vérmérséklet és a módszerek változásainak következtében a sugarak keveredése az általános, de az ismertetés céljából mégis viszonylag tiszta sugár-jellemeket írtunk le. A szellemi Én, az Egyéniség3 fejlődési helyzete vagy „kora” határozza meg rendszerint azt a szintet, amelyben a sugár tulajdonságai és erényei megmutatkoznak és a fogyatékosságokat leküzdeni képes. Általános szabály szerint minél előrehaladottabb az Én, annál jobban meg lehet különböztetni személyiségében a fő sugarat.



II. FEJEZET

AZ ELSŐ SUGÁR


Az első sugár az első személynek, az Atya Istennek, a Teremtőnek felel meg.

Az ide tartozó ember uralkodó tulajdonságai az akarat, hatalom, erő, bátorság, határozottság, vezetői képesség, függetlenség, méltóságteljesség, amely esetenként a fenségességig emelkedhet, merészség és szervezőképesség. Ilyen vérmérsékletű ember a természetes uralkodó és vezető, az államférfi, a birodalomalapító és gyarmatosító, a hadvezér, a kutató és a felfedező. Nagy Sándor jellemzően első sugarú ember volt, amikor szinte könnyezett, hogy még több világot meghódíthasson. A fejlődés korai szintjein ezek a tevékenységek nagyrészt fizikaiak. A későbbi fázisokban értelmiekké és szellemiekké válnak. Ezután az akarat nem annyira a személyes erőfeszítésekre, mint inkább az Egy Akarat minden erőfeszítés és súrlódás nélküli kifejezésére törekszik.

Az első sugár eszményképe az erő, az ide tartozó ember főleg ennek a tulajdonságnak jelenlétét értékeli nagyra és hajlamos arra, hogy viselkedésének és tetteinek értékét az azokra fordított erő szerint ítélje meg. A végsőkig harcol és majdnem minden tettet képes megbocsátani, ha azon az erő minősége világlik át. Úgy érzi, hogy a gyöngeséget, bármilyen alakban jelenik meg, nem lehet eltűrni és hajlamos az ilyen természetű emberek megvetésére. Számára Isten, vagy a legfőbb jó a hatalom princípiuma mindenben. A legnagyobb rossz a gyöngeség és a megadás. A hajtóerő valamit sikerre vinni és meghódítani. Az ilyen emberek gyakran a balsorsban mutatják meg legjobb oldalukat. A legfőbb cél a győzelem és a legnagyobb belső tapasztalat az erő, a királyi rang és az uralkodás felett érzett öröm.

Az első sugár legtermészetesebb módszere az eredmények elérésére az, hogy valaki nagy akaraterőt ébreszt fel magában, telítődik azzal az elhatározással, hogy minden áron sikert arat és a kudarc minden lehetőségét, minden gondolatát elutasítja. Nem ismer fáradságot és egészen a végkimerülésig fejt ki nagy értelmi és fizikai nyomást mind önmagára, mind másokra, és ha szükséges, könyörtelenül semmibe vesz vagy lerombol minden akadályt és korlátot. Mint tanító az önbizalmat hangsúlyozza a tudás megszerzésében és életmódjában egyaránt. Erőteljesen igyekszik arra, hogy a tanított igazságokat bevésse a tanítványok elméjébe, de ugyanakkor magukra hagyja őket, amennyire az csak lehetséges.

E sugár mentén a beteljesülés a mindenhatóság – az, hogy az ember tudatosan eggyé váljon az Isteni Akarattal; mert amint az ilyen ember felemelkedik a szellemi magasságokba, az egyénit meg kell tagadnia az Isteni Akaratért. Minden emberi lét közvetlen célja a szellemi, értelmi és fizikai fejlődés a tökéletes ember állapotáig és az első sugarú ember végső célja az, hogy szellemi vezetésben töltsön be magas tisztséget a nemzetek, bolygók vagy naprendszerek életében. Ezért valamennyi élete gyakorlás és előkészület a jövőben elfoglalandó tisztségekre. Tennyson következő szavai utalnak az ember áthaladására a tudatlanság, tehetetlenség, vétségek és az azt követő szenvedések szakaszain a bölcsesség, az erő és a zavartalan boldogság és béke eléréséig:

Az első felvonás, ez a Föld szomorúsággal beárnyékolt színpad,

Minden csak szenvedés a változó jelenetekben.

De mégis légy türelmes. A játék szerzője talán az ötödik

Felvonásban megmutatja, mit jelent ez a vad dráma.”

Ebben a könyvben a hét sugár mindegyike embereinek a fejlődés korai fokozataiban elkövetett hibáit is felsoroljuk, anélkül, hogy a legkisebb mértékben is elítélnénk, és ellenséges bírálatra és megbélyegzésre gondolnánk. Az emberiség csak kevéssel van túl fejlődésének felén ezen a bolygón. Miközben már nagyszerű tulajdonságokat és kiváló eredményeket is felmutatott, vitathatatlan, hogy ezek ellenkezőjének is léteznie kell. Az első sugár hibái között a fejlődés korai szakaszaiban a következők mutatkoznak meg: könyörtelenség, kegyetlenség, makacsság, gőg, dölyfösség, az alkalmazkodóképesség hiánya, csak személyes érdekeiért hajlandó dolgozni, a mások véleménye, jogai, érzései iránti közömbösség, sőt megvetés, zsarnokság, hatalomvágy, önzés, kérkedés, különcködés, erőszakosság, akaratosság, fölényesség, egyénieskedés, merev gondolkodás és végleges kijelentések vitatható kérdésekről, viták lezárása további vizsgálatok megadásának lehetősége nélkül. A dogmát vagy egy állítólag hiteles kijelentést gyakran a lényeges igazságra vagy ésszerűségre való tekintet nélkül bunkósbotként használja a kutató elmék lecsendesítésére és elkábítására. A tekintély elismerésének fontossága a rend fenntartásában arra késztetheti az első sugár emberét, hogy személyes helyzetét és dogmáját használja a további kutatások megtiltására. Ezt akár tudatosan, akár tudatlanul azért teszi meg, hogy letörje az ellenzéket és helyreállítsa a személyes tekintélyt és uralmat.

Az ilyen embernek nagy szenvedést okoz a vereség, a hivatali lefokozás, elmozdítás, megalázás, alárendeltség és száműzetés.

Az ember hét princípiuma4 közül a Szellemi Akarat vagy Atma5 befolyásolja az első sugár emberének jellemét és magatartását. A színkép megfelelő színe, ami általában az aurájában is megvan, a kékesfehér az Én szintjén és ragyogó cinóbervörös a személyes aurában.

Az első sugár drágaköve a gyémánt és jelképe az, ami a Logosz első személye, a Teremtő, az „Egyedüli Egy” jelképe is: a kör, egy ponttal a közepén. A művészetek közül a tánc képviseli az első sugarat, és azok, akiknél ez a sugár az uralkodó, akár gyakorolják a táncot, akár nem, sokkal inkább befolyásolhatók a tánccal, mint a művészetek egyéb ágaival. A mód, ahogy a művészi eszközt és módszert ennél a sugárnál kiválasztottuk, az helytálló valamennyi sugár esetében.

A világ nagy vallásai közül a hinduizmusban találhatók meg az első sugár jellemvonásai. A hindu írásokban Istent egyik megjelenésében az isteni táncos jeleníti meg, a világ teremtése, fenntartása és megújítása pedig állandó kozmikus tánc. A hinduizmus hittételeiben és erkölcstanában az első, szertartásaiban és mantráiban6 a hetedik sugár az uralkodó. A szellemi erő lehívása és továbbadása és a ragaszkodás a magas erkölcsi törvényhez vagy dharmához, amelyeket az Arany Szabályok könyvében és a Manu7 Törvényében nyilvánosságra is hoztak, mind az első sugár befolyását és működését mutatja.

Ha a hét sugár ábráját (l. a kötet végén) a negyedik mentén összehajtjuk, az első és a hetedik sugár oszlopai egymást fedik és a sugarak közti természetes összefüggések felismerhetők. A hetedik sugarat úgy tekinthetjük, mint az első sugár formákban történő megnyilvánulását, vagy az erő cselekvésben történő megjelenítését. Krisztus vitte tökélyre e két sugár tulajdonságait, amikor hatalmával és tudásával lecsillapította a vihart e szavakkal: „Hallgass, némulj el” (Márk, IV. 39.) és véghezvitte a helytelenül csodáknak nevezett jelenségeket. Artúr király képviseli Krisztust, annak első sugárbeli szellemi király megnyilvánulásában.

Az első sugár tulajdonságait ismert közéleti személyek szavaiban és tetteiben mutatjuk be. Íme néhány példa:

Az 1920-as évek egyik éjszakáján történt, hogy McArtur tábornok, aki akkor a West Point-i katonai akadémia főhadbiztosa volt, segédtisztjével együtt autózott vissza az akadémiára. Az út egyik elhagyatott részén két álarcos állította meg a kocsit. Előreszegezett pisztolyokkal kinyitották a kocsi ajtaját és „Kezeket fel”-t kiáltottak. A segédtiszt ösztönszerűleg felemelte a kezét, de meglepetve látta, hogy a tábornok nyugodtan ült, kezét keresztbe téve a mellén. „Fel a kezeket”, kiáltotta fenyegetően az útonálló.

McArtur nem mozdult. „Én az Egyesült Államok hadseregének dandártábornoka vagyok, és senki sem kényszeríthet arra, hogy a kezemet felemeljem”, mondta lassan. A támadót ezek a szavak nyilván megzavarták, mert leengedte a fegyvert, szó nélkül visszalépett és becsapta a kocsi ajtaját.


Winston Churchill háborús emlékirataiban érdekesen ír a politikai hatalom helyes használatáról:

Hosszú politikai pályafutásom alatt sok magas állást viseltem az államnál, de készséggel beismerem, hogy mostani hivatalom (a háborús miniszterelnökség – a ford.) az, ami a legjobban megfelel nekem. A hatalom, azért, hogy uralkodjunk embertársainkon, vagy hogy személyes pompát fejthessünk ki, a méltányos megítélés alapja. De a hatalom a nemzeti válság idején, amikor az ember azt hiszi, hogy tudja, milyen rendelkezéseket kell kiadni, az a valódi áldás.

A tevékenység egyik területén sem lehet összehasonlítani a hivatali láncban az egyes, kettes, hármas vagy négyes személy helyzetét. Az egyes számú személyen kívül az összes többiek kötelességei és gondjai teljesen különbözők és sok tekintetben nehezebbek.

Az mindig baj, ha a kettes vagy a hármas számúnak kell elindítania egy fontos tervet vagy eljárást. Neki nemcsak annak előnyeit kell megfontolnia, hanem főnökének gondolkodásmódját is; nemcsak azt, mit kell tanácsolnia, hanem azt is, hogy annak helyzetében milyen megfontolás lesz előnyös számára, nemcsak azt, mit tegyen, hanem azt is, hogyan fogadtassa el azt, és hogyan vigye keresztül. Sőt mi több, a kettes vagy a hármas számúnak a négyes, ötös, hatos vagy akár a teljesen kívülálló húszas számúra is figyelemmel kell lennie.

A becsvágy, nem annyira közönséges célokért, mint inkább a hírnévért, minden elmében felbukkan olykor. Mindig többféle nézőpont van, ami helyes lehet, és sokféle, ami célszerű. Akkoriban, 1915-ben a Dardanelláknál elbuktam és a végső vállalkozás elveszett, mert megpróbáltam a háború fontos és sarkalatos műveletét alárendelt helyzetből végrehajtani. Az embernek nem tanácsos ilyen kockázatot vállalni. Ez a lecke beleivódott a lelkembe.”

Az első sugárra jellemző tulajdonság, hogy a végső célig harcolnak, megnyilvánult Churchill-nek ama híres szavaiban, amelyeket akkor mondott, amikor Nagy-Britannia hadiszerencséje a legmélyebb ponton állott; a második világháború kezdetén, 1940 derekán:

Bár Európa nagy része és sok ősi és hírneves állam a Gestapo és a náci uralom egyéb gyűlöletes eszközeinek szorításába került és kerülhet még, de mi nem bukunk el, és meg sem adjuk magunkat. Tovább megyünk a végsőkig. Harcolni fogunk Franciaországban, a tengereken, növekvő bizakodással és erővel harcolunk a levegőben, megvédjük szigetországunkat, bármibe kerüljön is. Harcolunk a tengerpartokon, a kikötőkben, a mezőkön és a városok utcáin, harcolunk a dombok között és a hegyekben. Soha sem adjuk meg magunkat, és ha – amit egy percig sem hiszünk – a szigetet, vagy annak nagy részét leigáznák, akkor birodalmunk tengeren túli részével a brit hajóhad segítségével folytatjuk a harcot, amíg Istennek tetsző időben megjelenik az Új-világ minden erejével és hatalmával, hogy megmentse és felszabadítsa a Ó-világot.”

Scott kapitányt, a Déli Sark kutatót úgy írták le, mint legyőzhetetlen, rettenthetetlen és derűs sportembert. Dr. Wilson tanácsa Oates-nek, amikor annak megfagyott és használhatatlanná vált a lába – „Gyerünk, gyerünk” – és Oates bátor tette, aki, hogy ne legyen társainak komoly terhére, kirohant a hóviharba és ott pusztult el, jellemző az első sugárbeli magatartásra. Jellemző az első sugárra a kutatók és felfedezők eszménye: küzdeni, keresni, találni és sohasem elcsüggedni és lemondani. Shackletonról, a másik neves sarkkutatóról írták: „Ha reménytelen helyzetben vagy és úgy látszik, nincs kiút, borulj térdre és könyörögj Shackletonhoz”.

Georg Patton tábornokról írták a következőket, ami szintén jellemző az első sugárra: sok más katonaemberhez hasonlóan ő is vallásos, de egyúttal káromkodós természetű is volt. Olyan ellentmondást nem tűrő parancsnok volt, aki nem habozott tudatni a Mindenhatóval, hogy milyen együttműködést vár el tőle. Amikor egy ütközet előtt rossz idő akadályozta a hadműveleteket, hívatta a hadsereg fő tábori lelkészét és így szólt hozzá: „Káplán, ki akarok adni egy imát a jó időért. Lássuk, rávehetjük-e az Úristent, hogy mellénk álljon.” A lelkész akadékoskodott, mire Patton rákiáltott: „Káplán, maga azért van itt, hogy engem teológiára oktasson, vagy maga a harmadik hadsereg tábori lelkésze? Imát akarok!” – Az imát egy karácsonyi üdvözlettel együtt kinyomtatták és szétosztották a csapatok között.

Első sugárhoz tartozó tulajdonságok mutatkoztak V. György király életében is. Életrajzírója szerint a néhai V. György sok nagyszerű tulajdonsága között volt az is, hogy nagy családját úgy irányította, mint a hajóskapitány az alá tartozókat. Amikor fia, a yorki herceg (a későbbi VI. György) feleségül vette Lady Elisabeth Bowes-Lyon-t, atyja a következőket írta neki: „Te mindig olyan finom lelkű voltál és kész arra, hogy tanácsaimat meghallgasd és egyetérts véleményemmel az emberekről és dolgokról, hogy úgy érzem, mindig jól megvoltunk egymással”. Ebből kiviláglik az első sugárnak az a magatartása, ami az embereket aszerint ítéli meg, amennyire azok hallgatnak tanácsaira és egyetértenek véleményével.


III. FEJEZET

A MÁSODIK SUGÁR


Ez a sugár a Szentháromság második személyének, a Fiú Istennek, a fenntartónak felel meg. E sugár jellegzetes tulajdonságai a bölcsesség, a szeretet, az intuíció, a belátás, az emberszeretet, egységérzet, a szellemi együttérzés, részvét, hűség, és nagylelkűség. Ez a fajta a bölcs, az emberszerető, az újító, a tanító, a lelkesítő, az ösztönző, az emberséges, a gyógyító és az emberiség szolgája, telítve az egyetemes szeretettel, ami gyakran kiárad a természet alsó birodalmaira is. Froebel, a nagyszerű nevelő és újító a XIX. században, akinek nevéhez fűződik az óvodák megalapítása, és Montessori asszony a XX. században, kiváló példái a második sugárhoz tartozó nevelőknek, bár mindkettőjükben más sugarak tulajdonságai is bőven megvannak.

A második sugár emberének eszménye a személytelen, egyetemes szeretet, amely az élet egységének felismerésén alapul. Ha magasan fejlett, intuitív lesz és arra törekszik, hogy bölcsességet és szeretetet sugározzon a világba, minden viszonzás vagy ellenszolgáltatás nélkül, ami mindenkit lelkesít és felemel, akit elér. Arra is indíttatást érez, hogy a szolgálat szellemét, és a tisztaság, kifinomultság, szelídség, gyöngédség, jóindulat, jóakarat, jótékonyság, egyetértés és védelmezés tulajdonságait, mint jó erőket a legmagasabb szintre fejlessze. Hűség a barátságban éppúgy, mint a szeretetben, egyike a legnagyszerűbb erényeinek. A barátság valóságos hitvallása és a hűség, különösen a balsikerekben és a hűtlenségben, annak a legmagasabb kifejezése. Az a mondás: „nem szeretet az, ami megváltozik, ha körülötte valami változik”, részben kifejezi a második sugár eszményét a szeretetről.

A második sugár embere számára Isten a bölcsesség, az egyetemes sugárzó szeretet és önfeláldozás princípiuma. Ez az ember az isteni teremtő tevékenységet folyamatos, önkéntes és megszentelt áldozatnak tekinti, amelyben Isten lemond saját életéről, hogy minden élhessen. Minden magatartást és teljesítményt aszerint ítél meg, amennyire azok ezeken a tulajdonságokon alapulnak és megnyilatkoznak. Az ilyen ember még a rossz tetteket is képes megbocsátani, ha annak szeretet az indítéka. Mindezt jól fejezik ki a következők:

Azokat, akik szeretettel járnak,
bár messze vándorolhatnak,

Isten visszavezeti szentjei körébe.”

Valóban, ha nagyon fejlett, mindig képes szeretni, és így meg tud bocsátani a bűnösnek is, bár magát a bűnt elítéli és ellenzi. Megítélése szerint a legnagyobb ilyen bűnök a gyűlölködés, az elkülönülés, az önzés, a kegyetlenség és a hűtlenség. Hajtóerői: megvédeni, tanítani, szolgálni, gyógyítani, megosztani, boldogságot adni, összhangot teremteni és fenntartani. A második sugár emberének legmagasabb eredménye az egység megvalósítása és kifejezése. Az ilyen megvalósítás és kifejezés határainak kiterjesztése a második sugár emberének legfőbb elfoglaltsága. Eredményesen törekszik a bölcsesség átadására, mások belső megvilágosítására.

A második sugár embere nem törekszik felsőbb erőkkel az ellenfél legyőzésére, elnyomására vagy összezúzására. Előnyben részesíti azok gyűlölködésének szétoszlatását, amit, ha lehetséges, sürgősen együttműködésre szeretne változtatni, együttérzésüket megnyerni, és barátokká tenni. Az intuitív belátást és felfogást gyakorolja és a saját maga felvilágosítására törekszik még a gyűlölködés és akadályoztatás esetén is. Az ellenszegülés hiánya és másik arcának odatartása természetesek számára, és harci módszere inkább küzdelem az ellenféllel, mint annak leverése. Mindig kész az egyezkedésre, és a megegyezéses megoldást előnyben részesíti a kierőszakolttal szemben.

Mint tanító, önként megoszt minden tudást, ami segítő lehet, hangsúlyozza a belülről jövő megvilágosodás értékét, bátorít az intuíció használatára és boldogságot akar adni. A tanító tulajdonságait, személyes természetét és indítékait úgy lehet felfogni, mint annak jelét, hogy ezt a hivatást, mint eszményt választotta, mint igazi elhivatást és nem pusztán mint a megélhetés eszközét. Az igazi tanító óva int az olyan zavaros tanítási módszerektől, amelyekben az emlékezőtehetséget és utánzást hangsúlyozzák. Állandóan arra törekszik, hogy felébressze a tanítványaiban lappangó képességeket, különösen a hajlamot, hogy azt alkossák, ami szép.

Hisz abban, hogy az érdeklődés kielégítése és az elegendő mértékű megengedhető tevékenység, amelybe például a gyermekben duzzadó határtalan tetterő árad, megszorítások vagy az úgynevezett rosszaságok nélkül nyilvánulhat meg. A lélektani beilleszkedést a nevelésben lényeges résznek tekinti.

A nevelés feladataira vonatkozó következő meghatározások jól példázzák a második sugaras megközelítést.

Herbert Spencer: „A tökéletes élet eléréséért.”

Arisztotelész: „A boldogságért és hasznosságért.”

Ruskin: „A nevelés nem arra való, hogy megtanítsa az embereket arra, amit még nem tudnak, hanem hogy megtanítsa őket úgy viselkedni, ahogy most még nem teszik.”

Tennyson: „Önbecsülés, önismeret, önuralom,

Csak ez a három vezeti az életet a legfőbb hatalomhoz.”

Ezekhez a nevelési eszmékhez még hozzátehetjük a következőket:

Hozzásegíteni a benső Én-t a legteljesebb önkifejezés eléréséhez, kinevelni megvilágosodott embereket, a világ jólétéért dolgozókat, embertársaik fennkölt gondolkodású segítőtársait.

Az Angliában működő úgynevezett Együttműködő Iskola (Sympathy School) nagyon szépen példázza a második sugárra jellemző tanítási módszerek egyikét. Ebben az iskolában a tanítás folyamán mindegyik gyermeknek megvan a „világtalan” napja, a „béna” napja, a „süket” napja és a „néma” napja. A világtalan nap előtti este bekötik a gyermek szemét úgy, hogy reggelre „vakon” ébred. Segítségre szorul és a többi gyermek adja ezt neki. Így fogalmat alkothat arról, milyen is igazában vaknak lenni. És azok, akik segítenek neki, maguk is voltak már ilyen „vakok”, képesek megértéssel vezetni és irányítani a vakokat.

A második sugarú ember számára a beteljesülés a mindenütt jelenvalóság, ami azt jelenti, hogy tudatosan azonosul az egész természettel és minden lény isteni életével és így misztikusan jelen van, bárhol nyilvánul is meg ez az élet. Krisztus és az Úr Buddha e tökéletesség nagy példaképei, ami kifejeződik Krisztus következő szavaiban:

Bizony mondom néktek, amennyiben megteszitek eggyel emez én legkisebb atyámfiai közül, velem tettétek meg”. (Máté, 25:40)

Én sem kárhoztatlak”. (János 8-11)

Aki közületek nem bűnös, az vesse rá az első követ”. (János 8.7)

Mert ahol ketten vagy hárman összegyűlnek az én nevemben, én ott vagyok közöttük”. (Máté, 18:20)

Szeressétek ellenségeiteket is” (Máté, 5:44, Lukács, 6:27, 35)

Atyám, bocsáss meg nekik, mert nem tudják, mit tesznek” (Lukács, 23-34)

Ha éhezik, aki téged gyűlöl, adj neki kenyeret” (Példabeszédek 2521, Róm. 12-20)

E csoport hibái között találhatók az érzelmesség és érzékiség, önbíráskodás, túlzott érzékenység, önsajnálat, lehangoltság, a vélt vagy valódi sérelmek feletti töprengés és azok ápolása és a második sugár szabályai elleni bűnök megbocsátásának nehézsége. Az ítélkezést gyakran veszélyezteti az, hogy elhomályosítják az érzelmek, különösen a részvét és a szeretet. Az együttérzés tulajdonsága, ami jellemző erre a sugárra, kitűnik egy kislány szavaiból, aki elnézésre kérte az anyját, amikor az az idősebb gyereket szigorúan megfeddte: „Mama, ne haragudj Mary-re. Az elsötétíti a szobát.” A második sugár emberei sokszor nem gyakorlatiasak és hajlamosak a végtelen önfeláldozásra másokért, ami néha aláássa az önállóságot és megnöveli azok önzését, akik érdekében az áldozatot hozták. Hajlamosak munkájuk élet-oldalának túlhangsúlyozására és megfeledkezni arról, hogy a formák tökéletességére ugyanakkora szükség van.

A legnagyobb szenvedés a szívet tépő fájdalomból, a szoros emberi kapcsolatok rendezetlenségéből, a megtört bizalomból és hűségből, a téves megítélésből, a ridegségből, az elszigeteltségből és kirekesztettségből, az elhagyatottságból és mellőzöttségből eredhet.

A második sugárhoz tartozó ember princípiuma a bölcsesség és a szellemi intuíció vagy buddhi8 a Krisztus-öntudat eszköze. Színei az aranysárga és az azúrkék. Drágaköve a zafír, jelképe a latin kereszt. A művészetek közül a zene a harmonizáló hatásával képviseli ezt a sugarat.

A buddhizmus, mint a neve is mutatja, legfőképpen a második sugárhoz tartozó vallás. A világ-vallások tételes, teológikus (ahol a teológia az igazságon alapul), megváltásos és tanító oldalai a második sugár befolyását képviselik.

Ennek a sugárnak a hatodik sugár a megfelelője, amelyen keresztül egyénibb és érzelmesebb módon nyilvánul meg az egyetemes szeretet és az önfeláldozás és ön-lemondás képessége a vezető és az ügy iránti odaadásban, ami jellemző a második sugárra.

Az Úr Krisztus az ő tökéletes bölcsességében, egyetemes szeretetében, határtalan együttérzésében, szelídségében és könyörületességében minden élő, de különösen a szenvedők iránt, a legnagyobb példaképe a második sugár tulajdonságainak.



IV. FEJEZET

A HARMADIK SUGÁR


Ez a Szentháromság harmadik személyének, a Szentléleknek, a megújítónak és átalakítónak megnyilvánulása.

Jellemző tulajdonságok: a megértés – különösen az alapelvekben – a felfogóképesség, a mélyreható és értelmező elme, az alkalmazkodó-képesség, a tapintat, a méltóságteljesség (ez a tulajdonság igen erős), és a csend erejének és értékének felismerése. A teremtő fogalomalkotás egyike jellemző képességeinek. Az emberi változatok: a bölcselő (filozófus), a szervező, a diplomata, a stratéga, a taktikus, a tudós, a közgazdász, a bankár, a sakkjátékos, a bíró, a hasonlatokat kedvelő, a tolmács és a karikaturista. Olyan vezetők, mint Churchill, Roosevelt, Sztálin, Montgomery, Rommel tábornok, Smuts (a Dél-Afrikai Unió volt miniszterelnöke – a ford.) azok, akikben az első és a harmadik sugár erősen fejlődött ki.

Eszménye a teljes megértés, hogy Istent főleg az igazság princípiumaként kell tekinteni. Az igazságtalanság, a korlátoltság, a megértés hiánya a legfőbb rosszak. A hajtóerő, hogy teljességében és személytelenül fogja fel az adott tárgyban az összes alapvető elvet és tényezőt, és azokat teljes értelmükben és felhasználásukban egyesítse és alkalmazza. A legmagasabb szintű megvalósulás az igazság teljes és tökéletes felfogása és a lángész, ami részben a bőséges kontemplációból ered.

Az első és második sugár típusaitól eltérően az eredmények elérésében a harmadik sugár embere hajlamos a kérdéstől értelmileg visszavonulni, mint azt a remete fizikailag teszi, a problémától vagy az akadályoktól az elvont gondolatok világába, és ott mereng és elmélkedik, amíg a teljes megvilágosodás be nem következik. Így elnyeri az összes, a kérdésbe foglalt tényező megértését és összegezését, eredményként pedig felismeri a kérdés megoldását. Saját életében megtanulja „elégetni karmáját9 a tudás tüzében”, felismeri és alkalmazza ennek a szellemi alkímiának elveit, amely által a balsors boldogsággá válik és minden, ami az emberi természetben alsórendű, bölcsességgé és erővé alakul át.

Mint tudós éppúgy lehet alkimista vagy vegyész, asztrológus vagy csillagász, metafizikus vagy fizikus és matematikus. Az eredményeket hosszas és következetes gondolkodással éri el, a tökéletességet pedig a stratégiával és taktikával. Ügyesen használja a csapdát éppúgy, mint a hálót és kész használni bármilyen alkalmas módszert, tekintet nélkül minden személyes hajlamra. Mint tanító megmagyarázza az alapelveket, bátorítja a tanítványait, hogy azok alkalmazását saját értelmi erőfeszítéseikkel dolgozzák ki. Magyarázatai gyakran hiányosak, sőt zavart is keltők, hogy felébressze az érdeklődést, és kutatásra ösztönözzön. A személytelenség hozzátartozik az igazság megközelítéséhez.

Ez az embertípus nagyon érzi, hogy az élet minden dolgában tökéletes megértésre van szükség és kevésbé hat rá valami előírt erkölcsi törvénykönyv, mint annak belső felismerése, hogy bizonyos fajta viselkedés szükséges bizonyos eredmények eléréséhez. Megtanulja úgy megérteni és felhasználni a körülményeket, hogy azok vezetőül szolgáljanak viselkedésében, és bölcsen megvárja az események logikus lefolyását. Abban az értelmi (ha szabad így mondani) ügyességben és bölcsességben, amellyel Krisztus urunk legyőzte – különösen az adó-garas fizetése és a házasságtörő asszony esetében – a neki csapdát állítókat és amikor vádolták, a hallgatással is, a harmadik sugár tulajdonságai magas fokon mutatkoztak meg. A mondás: „Megértést adj nekem és megtartom törvényed” (Zsoltárok könyve 119:34), tökéletesen kifejezi ennek a sugárnak álláspontját, amelynek beteljesedése a mindentudás a Felső Elmével való egységen keresztül.

Hibái a ridegség, az elkülönültség, az önzés, határozatlanság a túl sok szempont meglátása miatt, a közöny, a cselszövés, a kegyetlenség, képtelenség egy indok őszinte elfogadására, válságban a segítség-adás elmulasztása, a szándékos és gátlástalan félrevezetés (mint azt a náci propaganda-miniszter, Göbbels tette), a kétszínűség, a ravaszság és a túl nagy figyelem a formára, a részletekre és a rendszerre, semmibe véve az élet szellemét és magasabb rendeltetését.

Néha fordítva, hajlamos rá, hogy túlságosan az elvek, nagy távlatú tervek, rendszerek és eszmék világában éljen és ezért ne legyen gyakorlatias és eltávolodjon a világtól.

Arra, hogy milyen kétszínűek lehetnek a harmadik sugár emberei, jellemzők lehetnek egy mai diktátor szavai:

A diplomata szavainak nem szabad összefüggeni tetteivel, mert különben miféle diplomata az ilyen? A szép szavak az álarc a rossz tettek elrejtésére. Az őszinte diplomata olyan, mint a száraz víz vagy a fából vaskarika.”

A néhai Smuts tábornagyról, a Dél-Afrikai Unió volt miniszterelnökéről írták le a következőt:

Miniszterelnökségének első napjaiban felszólalást tervezett az országgyűlésben. Szólt a titkárának, menjen el a könyvtárba és keressen ki bizonyos számú statisztikai adatot, amelyekre a beszédhez szükséges volt és alátámasztja azokat a pontokat, amelyekről szólni akart.

A titkár hét óra múlva jött vissza és közölte, hogy nincs élő ember, aki öt évnél hamarabb felvilágosítást tudna adni a kívántakról.

A következő napon a miniszterelnök szólásra emelkedett és mély hatást keltő beszédet tartott és a beszédének minden pontját sok statisztikai adattal támasztotta alá. A legnagyobb hatást azonban a titkárra gyakorolta. Amikor a miniszterelnök visszatért a hivatalba, a titkár megkérdezte, honnan vette azokat a nagyszerű statisztikai adatokat?

A válasz az volt: „Nos, ön azt mondta, hogy nincs élő ember, aki öt évnél előbb összegyűjtené azokat. Így megközelítő becsléseket végeztem, és úgy véltem, legalább ugyanaddig tart bárkinek is adataim ellenőrzése.”

A legnagyobb szenvedést az okozza neki, ha bebizonyosodik a hozzá nem értése és tévedése, ha értelmi sötétségbe süllyed és vereséget szenved, ha megfosztják méltóságától, beleértve „arca elvesztését”.

A harmadik sugárhoz tartozó ember princípiuma az elvont gondolkodás vagy felső manasz10 a kauzális test11 az emberi Én eszköze. Színe a smaragdzöld, drágaköve a smaragd. Ez a sugár összefügg az ötödik sugárral, a konkrét értelemmel és jelképe a háromszög. Mialatt a harmadik sugár embere értelmi alapon az élet nagy törvényszerűségeivel, a filozófiával és metafizikával foglalkozik, az ötödik sugár embere sokkal könnyebben követi a részletes tudományos ismereteket és alkalmazza az eredményeket a fizikai életre. A művészetek közül a költészet – amit értelmi zenének is nevezhetnénk – és a tökéletes nyelvi kifejezésmód képviseli a harmadik sugarat.

A kaldeus vallás, annak asztrológiai alapjaival és gyakorlatával, kimondottan harmadik sugarú. A világ nagy vallásaiban a filozófiai és metafizikai oldal képviseli a harmadik sugarat.

A felfedezők közül Scott kapitányt, mint tudományos vezetőt, viszont Amundsent a gyors és hatásos utazások miatt dicsérték, és ezek a szervezőkészségükre vonatkozó utalások elősegítették bennük a harmadik sugár fejlődését. A mai idők hadvezéreinek nemcsak az első sugár harcos tulajdonságaival kell rendelkezniük, hanem a harmadik sugár stratégiai és szervező képességével is.

Montgomery tábornagy, az afrikai győző a példa erre. Minden hadműveletet a legpontosabban és leggondosabban készített elő, már a hadműveletek megkezdése előtt biztosította a győzelemhez szükséges összes haderőt és utánpótlást, beleértve a légi fölényt is. Tanulmányozta ellenfele jellemét (a sivatagi hadjárat alatt lakókocsijában tartotta nagy ellenfele, Rommel német tábornagy fényképét). Készen volt mindenféle hadi cselfogásra, és ha szükséges volt, az egész haditerv gyors megváltoztatására. A hadosztályok megfelelő helyre és megfelelő időben történő átcsoportosítása és a tökéletes önbizalom eredményezte a minden lehetséges fegyverrel elért gyilkos csapást.

A Cavendish család jelmondata: „Cavendo tutus” („Biztonság óvatossággal”), jellemző a harmadik sugárra, ahogy a következő történet is.

Egy katolikus pap bemutatta a harmadik sugár taktikai ügyességét és gyors alkalmazkodóképességét, amit Paul Marcus írt le:

A szüleim által rendezett vacsora vendégei között volt egy katolikus pap és egy rabbi is. Amikor a társaság asztalhoz ült, szembekerültek a látszólag áthághatatlan akadállyal, hogy ki mondja el az asztali imát. Mindenki zavartan nézett a tányérjára, szüleim keresgélték a szavakat. A kínos pillanat tetőpontján a katolikus pap körülnézett és így szólt: „Ha nincs ellenükre, elmondanék egy ősi zsidó imát.” Mindenki lehajtotta a fejét és a pap elmondta az asztali áldást – héberül.



V. FEJEZET

A NEGYEDIK SUGÁR


Úgy tudjuk, hogy a negyedik sugár a harmadikkal, ötödikkel, hatodikkal és hetedikkel együtt a Szentháromság harmadik személyének megnyilvánulása. Tulajdonságai a teremtő gondolat, az összhang, az egyensúly, a szépség és a ritmus. A negyedik sugárhoz tartozó ember egyedi adottsága a felfogó és ábrázoló képesség, a művészetekben és az életben egyaránt, „a szépség princípiuma minden dologban”. Az ilyen ember általában nagyon sokoldalú és néha megvan az utánzó képessége. Még ha nem is birtokolja azokat, mégis képes bemutatni – majdnem azt mondhatnánk, színlelni – az összes sugár tulajdonságait. Erős az érzéke a formák, a szimmetria és az egyensúly iránt és érzékeny minden szépségre a művészetekben, a természetben és az életben.

Ez az ember az a művész, akinek számára az Isten vagy a Legfőbb Jó a szépség princípiuma a világegyetemben, és a csúfat a legfőbb rossznak tekinti. A művészi kifejezés módját és az eszköz megválasztását az uralkodó alsugár befolyásolja. A hajtóerő kiárasztani a szépség befolyását a világra, közvetíteni a tiszta szépség birodalma és annak tökéletlen kifejezése között, és a művészet kapcsolatként szolgáljon a kettő között. Azok a szónokok, akik rendelkeznek a ritmikus beszéd művészetével, képesek arra, hogy elbűvöljék, meggyőzzék, meghódítsák és magukkal ragadják a hallgatóságot. A lenyűgöző szónokok képviselik a negyedik sugár tulajdonságait.

A negyedik sugár mértéke és próbája az embereknél, a nemzeteknél és a civilizációknál sokkal inkább a szépség, mint a világi hatalom, tulajdonlás, fegyverkezés és hitelképesség. Némelyik művész el tud nézni minden olyan viselkedést, amelyen átsüt a szépség fénye és képtelen megbocsátani a rútságot. Az ilyen emberek erősen igénylik az összhang és a szépség jelenlétét környezetükben, és nagyon tudnak szenvedni ezek hiányától.

A negyedik sugár embere eredményeit kifejezetten egyéni módszerekkel éri el. A siker az alkalmazott technika tökéletességétől függ a művészetben és az életben egyaránt. Az ilyen ember a természetes közvetítő és tolmácsoló. Beteljesülése az, hogy mestere legyen a művészetnek, különös tehetség valamennyi művészetben, főképpen az élet művészetében, ami számára magában foglalja a teljes önkifejezést és a tökéletes kapcsolatok fenntartását. Bizonyított tény, hogy a művészeteknek az az ága, amit azok választottak, akikben a negyedik sugár az uralkodó, az egymást követő életekben egy alsugár befolyására megváltozhat. Az ilyenek megérzik és minden gondolatban, szóban és tettben megkísérlik ábrázolni az isteni szépséget, ami a mindenségen átragyog. Eredményeiket dramatizálással, illusztrálással és a szépséghez, ritmushoz, tökéletességhez és bájhoz fordulással érik el. Tanítókként illusztrálnak és dramatizálnak.

A negyedik sugár hibái az állhatatlanság, a nyugtalanság, a tétovázás, az érzékiség, a pózolás, az önteltség, az élvhajhászás, a meggondolatlanság, a cinizmus, különösen a nála sikeresebbekkel szemben és a felsőbbségérzet a kevésbé tehetségesekkel szemben. A hangulatváltozástól szenvednek. Képesek felemelkedni a szárnyaló lelkesedésbe és lezuhanni a levertségbe és kétségbeesésbe.

Minden művész ismeri és rettegi az eredményeket követő kétségbeeséssel teljes alkotási szüneteket. Minél nagyobb a lelkesedés, annál szörnyűbb a visszaesés.

A szenvedélyes hangulat a tapasztalat egyfajta besűrítése, együttrohanás a gondolatteli pillanatokkal. Az érzelem kapkodó gondolat. Ez a felgyorsulás csak a sugallat szokatlan teljességének idején, spontán módon jelentkezhet, amit kimerültség és kiábrándultság követ, mert nem lehet sokáig fenntartani.

A negyedik sugár emberei hajlamosak ébren álmodozni, a képzelet világában élni. Hacsak az első sugár akaratereje nem tevékeny bennük, megtapasztalják a bizonytalan sóvárgást nagy dolgok után, amit sohasem valósítanak meg. A legnagyobb szenvedés általában annak következménye, hogy önmaguk tökéletes kifejezésének elérése meghiúsul és sikertelen lesz.

Emberi princípiumuk a híd a felső és alsó között, vagyis az antahkarana. Ez a princípium szolgálja az alsó és felső én közötti kapcsolatot és szállítja az alsótól a felső énhez az ember mindazon személyes benyomásait és gondolatait, amelyeket természetüknél fogva ez a halhatatlan entitás asszimilálni és elraktározni képes. Így vele együtt ezek is halhatatlanok maradnak, és a halandó személyiségnek azokat az elemeit alkotják, amelyek megmaradnak az időn és halálon túl. A művész küldetése ezek szerint az lenne, hogy a szépség eszközeivel az ember öntudatát felemelje a a természet és Isten szépségének és nagyszerűségének megvalósulásához. Így az igazi művész papként és közvetítőként szolgál Isten és ember között.

E sugár színe a világos bronz, drágaköve a jáspis és jelképe a négyszög és körző, ami a szabadkőművességre utal. A negyedik sugarat lencsének is tekinthetjük, amelyen át az összes sugár fénye összefut. A művészetek közül az opera képviseli a negyedik sugarat, mivel ez a művészetek többféle ágának összegzése.

Az orfikus vallás, amelynek vezérelve a szépség volt, túlnyomóan a negyedik sugárhoz tartozott. Ez a sugár fejeződik ki a vallások istentiszteleteinek minden színgazdag tartozékában és díszítésében és általában a művészetek használatában (festészet, zene, szobrászat).

A következő idézetek a művészek életfelfogását fejezik ki:

Robert Browning:

Magányos órákon, magányos helyeken láttam látomásaimban annak szivárvánnyal koszorúzott arculatát, akit az emberek Szépségnek neveznek, büszkén és egyszerűen. Halvány látomás ez a tökéletes, hibátlan arcról, isteni szökevény, kísért a világon és az emberek csavaros gondolatait bájosabb álmokká változtatja… „

Oh az Isten által alkotott világ! Minden csupa szépség!”

Keats: Óda egy görög vázához:

A Szép: igaz és az Igaz: szép – ez minden, amit a földről tudtok és minden, amit tudnotok szükséges.”

Rousseau:

Vedd el szívünkből a szépség szeretetét és elveszed az élet minden igézetét.”

Mindig hittem, hogy Isten csakis a tevékenységben kifejezett szépség!”

Bacon:

A szépségnek az a legjava, amit egy festmény nem tud kifejezni.”

Shakespeare:

A szépség maga is meg tudja győzni az embert, szónok nélkül is.”



VI. FEJEZET

AZ ÖTÖDIK SUGÁR


Az ötödik sugár jellegzetes tulajdonságai azok, amelyek jellemzőek az elemző, következtető, formális elmére. E sugár emberének fő érdeklődése és eszménye a megszerzett tudás, és amiben a második sugár is jól fejlett, a ténybeli tudás terjesztése. Ebben a tevékenységben azok, akikben az ötödik sugár az uralkodó, képesek lankadatlan türelem kifejtésére, a legmesszebbmenő alapossággal és rendszerességgel különösen a megismételt vizsgálatok elvégzésére és a bonyolult és aprólékos részletek osztályozására.

Az ilyen emberek a tudós, a matematikus, az ügyvéd és a nyomozó. A fejlődés korai fokán a fő érdeklődés a fizikai tudomány, ami később kiterjed az okkult és metafizikai területre is.

Az ötödik sugarú elme ragyogó, sziporkázó, gyors, szellemes, műszaki, elemző, pontos, határozott és rendelkezik a szakosodás és a részletek megragadásának átlagon felüli képességével. Eszméi főleg az igazság, az értelmi elfogulatlanság, a pontosság a megfigyelésben, a következtetésben és az ismertetésben. Istent az igazság alapjának tekinti és a valótlanság, a tudatlanság, a pontatlanság és az elfogult elme a legnagyobb rossz a számára.

Az ötödik sugár emberének hajtóereje megtalálni a tudást, elérni az igazságot. Ez azonban bizonyítható legyen, például pontos előrejelzéssel, ami a megszerzett adatokon alapul. Eredményeit elméjének erőteljes és türelmes használata révén éri el. Gondolkodik, keres, kutat, megvizsgál, kísérletezik, türelmesen megfigyel és kiértékel, felfedezéseiből pedig pontos következtetéseket von le. Elméjét fúróként használja, hogy behatoljon a kérdés szívébe, de mindig ragaszkodik a tudományos módszerekhez. Ezt nevezi A.J. Carlson ismételt kísérleteknek, amelyeket tárgyilagosan, tökéletes becsületességgel, félelem és részrehajlás nélkül jegyeznek fel. Ez a belefeledkezés az elmét néha annyira rugalmatlanná és a módszereit annyira merevvé és alkalmatlanná teheti, hogy a teljes megvalósítás elmarad. Azonban ha a természetben a harmadik sugárhoz tartozó oldala, az alkalmazkodóképesség és a filozófusi gondolkodás képessége elkezdi befolyásolni a konkrét értelmet, ami láthatóan sok mai tudósnál megtörtént, ez – párosulva a már ismertetett nagyszerű tulajdonságokkal – biztosítja sikerét, mint nagy felfedezőét és az emberi tudás feltárójáét. Tanítóként logikusan és teljesen megvilágítja az előadottakat, kimeríti a részleteket, diagrammokat használ és pontosságra nevel.

Beteljesülése a tudományok mesterévé válni, lángésszé a tudományok minden ágában, a fizikaiban és az azon túliban, siker az utóbbiban, néha az előbbiben is, ami a gondolkodás uralásának öröméhez vezet. Testvérével, a harmadik sugárral eggyé válik a legfelsőbb elmével, és így tökéletességet ér el mind a tudásban magában, mind a tudományos elvek gyakorlati alkalmazásában, amely elveken a világegyetem alapul.

Hibái közé tartozik az elkülönülés, az érzelmi hidegség, a romboló bírálat, az értelmi merevség és az egyoldalú, „szemellenzős” gondolkodásmód, a hajlam, hogy mások hibáit azonnal észrevegye és méltatlanul kihangsúlyozza, a képrombolás, amihez nem járul az alkotás készsége vagy képessége, sértegetés azzal, hogy „jók neked a hibáid is”, és túlzott érzéketlenség az ütéseket enyhíteni vagy igyekezni tapintatosnak lenni, élvezet az illúzió-rombolásban (gyakran hasznos a nagyzolás esetén), türelmetlenség minden érzelmi, misztikus és intuitív dologgal szemben, a kételkedés, az anyagelvűség, a gőg. Más hibák: az ön-központúság, a szűk látókör, a tolakodó kíváncsiskodás és kérdezősködés, a félreértést kiváltó kicsinyesség, a szélsőséges aprólékosság és a formaságok túlhangsúlyozása az élet figyelmen kívül hagyásáig. Ez a típus életvezetésében alkalmanként a bölcsesség és a hatékonyság csaknem gyermekes hiányát mutatja, néha esetleg a közmondásos szórakozottság következtében.

A vallásban, ha azt elfogadja, az ötödik sugár embere hajlamos a dogmatizmusra és a különös ésszerűtlenségekre. Szélsőségesen belemélyedve a hagyományokba, hittételekbe, tanokba, hitvallásba és formaságba, gyakran elveszti a benső élet meglátását és a benső tapasztalat és megvilágosodás igényét. Ez a típus gyakran igen önző és kapzsi és hacsak jellemét másik sugarak, különösen a második, harmadik és hatodik tulajdonságainak jelenléte nem módosítja, hajlamos a felfedezéseit, például találmányait magának megtartani. A fejlett második és hatodik sugarú ember éppen ellenkezőleg, örömmel osztja meg minden felfedezését és tehetségét, mert a világ jóléte minden kutatásának és törekvésének mozgatója. Az ötödik sugár szellemileg fel nem ébredt emberének a boncolgató folyamatokba és a szemléltető bizonyítékokba vetett bizalma hajlamossá teszi őt arra, hogy ne lássa meg a megnyilvánulások mögött rejlő elveket és érzéketlen legyen a sugalmazással és az intuícióval szemben.

Az ilyen ember számára a legnagyobb szenvedés, ha hibázáson érik, különösen, ha tévedést bizonyítanak rá, és amikor nevetségessé vagy gúny tárgyává válik. Az ilyen mentális vereség és szégyen mélyen megsebzi az ötödik sugár emberének lelkét.

Az ilyen ember legtevékenyebb és legtöbbet használt eszköze a mentális test, vagy alsó manasz. Színe a citromsárga, drágaköve a topáz, jelképe az ötágú csillag. Az ötödik sugár összefügg a harmadikkal, amelynek tulajdonságait és képességeit kézzelfoghatóan fejezi ki. Végső fokon e kettő a tudat egyetlen eszközévé olvad össze és mindkét eszköz és mindkét sugár legmagasabb rendű tulajdonságait jeleníti meg. A művészetek közül a festészet képviseli az ötödik sugarat.

Az egyiptomi vallás és a hermeszi bölcselet, amelynek legmélye és jelszava az igazság, uralkodóan az ötödik sugárhoz tartozik, amint hozzá tartozik az összes világvallás skolasztikus oldala is.

Sherlock Holmes és más detektívek ragyogó következtetései és a jogászi elme hideg, pontos gondolkodása példák a formális elme működésére, ami általában hangsúlyozott az ötödik sugár emberében.

Egy történet szerint Abraham Lincoln együtt utazott a vonaton egy barátjával. A barát figyelmét felkeltették a legelő birkák és megszólalt: „Azokat a birkákat frissen nyírták”. Lincoln kinézett és hozzátette: „Ezen az oldalukon”.

VII. FEJEZET

A HATODIK SUGÁR


Ennek jellegzetes tulajdonságai az önfeláldozó szeretet, a lángoló rajongás valami ügy iránt, a szenvedélyes lelkesedés, az egy-pontra irányultság („egyhegyűség”), az egyetlen cél szem előtt tartása, az önzetlen odaadás, az imádat, a mély együttérzés a mások szenvedése iránt akár azok megismétlésével egészen a stigmák megjelenéséig, a gyakorlati szolgálatban kifejezett idealizmus és a lojalitás, „a tisztelet párja”. Az ilyen ember a misztikus, a vallásos rajongó, a szent, a tevékeny emberbarát, a vértanú, az igehirdető, a hittérítő, a reformátor. Ilyen példák Lőrinc barát, Szent Ferenc, Szent Klára, Szent Teréz (harmadik és hatodik sugár) és Booth tábornok (hatodik és első sugár).

Eszménye az élet teljes megszentelése, az önfeláldozás az eszméért, ügyért vagy vezetőért, egészen az élet feladásáig. A hatodik sugár fejlett embere életének hajtóereje az önzetlen szolgálat a világ hevesen átérzett szenvedéseinek enyhítéséért. Szemében Isten az önfeláldozás, szeretet és jóság princípiuma. Akár katona, akár szerető lény, filozófus vagy tudós, az eszményhez „hű marad mindhalálig”. Legfőbb rosszak az ő szemében az önzés, az egyénieskedés, a megosztott lojalitás, a hűtlenség, az egyén vagy a köz bizalmának elárulása és a gyűlölet.

A hatodik sugár embere eredményeit a szélsőséges „egy pontra irányultság” (egyhegyűség) által éri el; odaadását olyan fennkölt magasságokba emeli, hogy eszményében önmagát is elveszti és annak valóságos megtestesülésévé válik. Rajongásának tüzében felégeti saját jellemének hibáit, és a külső akadályokat, amelyek eszményi beteljesülésének útját állják. Mint tanító ösztönöz, felgyújt és tanítványaiban más tulajdonságok mellett a hősök tiszteletét és a hűséget ébreszti fel. A beteljesülés Isten akaratának önzetlen és tökéletes szolgálata.

Hibái az érzelmesség, az érzékiség, a fanatizmus, a megszállottság, a fogékonyság a káprázatra, a türelmetlenség és a szélsőséges, vak hős-tisztelet. Heves szenvedést okoz a szeretett és bizalmas barátok hűtlensége és ha félreértik és tévesen ítélik meg, különösen az indítékait.

Emberi princípiuma az asztrális test12 színe a tüzes rózsaszín. Drágaköve a rubin, jelképe az egyenlőszárú kereszt alakjában elhelyezett négy rózsaszirom. A második sugárral való összefüggése az, hogy ennek sok tulajdonsága a hatodikban aktívan fejeződik ki. A művészetek közül az építészet – a megfagyott zene – képviseli a hatodik sugarat.

A keresztény vallás, különösen misztikus és odaadó megjelenési formájában, meghatározóan hatodik sugarú. Mégis a hetedik sugár is jelen van, amit jól képvisel az istentisztelet szertartásos alakjában, ami az oltári szentség legfőbb ünnepléseiben, a koronázásokban, és a pappá és püspökké szentelésekben éri el tetőpontját.

A hatodik sugár jellemzőit képviselő ismert személyekről a Kevert sugarak c. fejezetben lesz szó.

VIII. FEJEZET

A HETEDIK SUGÁR


A hetedik sugár jellegzetes tulajdonsága a nemesség, méltóság, lovagiasság a jellemben és a viselkedésben egyaránt, a pompakedvelés, a rendezett tevékenység, pontosság, ügyesség, jóindulat, nagy érdeklődés a politika, a művészetek, a szertartásos látványok, a mágia, a felfedezések, a természet rejtett erőinek irányítása és működtetése és az azokkal kapcsolatban lévő tudatos lényekkel történő együttműködés iránt.

Az ilyen ember a politikus – a szó igazi értelmében –, a színházigazgató, a szertartásmester, a mágus, a szertartásosan viselkedő ember, az okkultista és a szertartásos rendek papja.

Eszményei a képesség a dolgok tökéletes és ellenállhatatlan kifejezésre juttatására, a test és az elme igazi előkelősége, a fizikai eredményesség, a tökéletesség, a gyakorlatiasság és rend az egész életvitelben, vitán felüli erő saját személyiségének és a természet rejtett erőinek irányításában és vezetésében, és az egész embert ellenállhatatlanul inspirálja és átitatja a viszonylag mindenható akarat ereje. A hetedik sugár jelmondata lehetne: „Ha valamit érdemes megtenni, az arra is érdemes, hogy jól megtegyék.” Ez éppúgy érvényes egy fogadásra vagy egy látványosságra, egy színdarabra vagy egy díszszemlére, egy harcjátékra vagy egy mágikus szertartás bemutatására. A hetedik sugár embere számára Isten a Rend princípiuma mindenben, a zűrzavar pedig a legfőbb rossz. A hajtóerő a természet erőinek és tudatos lényeinek pontos terv szerinti felhasználása és megnyilvánulásra bírása.

Eredményeit sok tényező összegzésével éri el, egy világosan elgondolt eredmény megvalósítása érdekében. Az embercsoportok alakítása, begyakorlása és összehangolt tevékenységre vezetése a politikában, a művészetek különböző ágaiban, a látványosságokban, színművekben és operákban a példák erre a módszerre, úgyszintén az az öltözetek, színek, jelképek, és a hatalom jeleinek és szavainak használata.

Mint tanító, a színjátékokat teljes mértékben felhasználja mind a személyes megjelenítésekben, mind az iskolai oktatásban. Az első sugár módszereit is alkalmazza. A beteljesülés kettős, éspedig hogy szellemi mágussá váljon, és a legapróbb részletekig tökéletes életet éljen. A szabadkőművesség mind szertartásos, mind gyakorlati megnyilvánulásaiban jelképe a hetedik sugárnak, amely sugár jelen van valamennyi világvallás szertartásaiban is.

A sugár hibái a hivalkodás, a hencegés, a lelkiismeretlenség, a hatalom és a hivatal szeretete, az emberek játékszerként való használata, a „holt betű” formalizmusa és a szertartások gépies végrehajtása szellemi jelentőségük elhanyagolásával, és hajlam a fekete mágiában, varázslatban, halott-idézésben és a papi mesterkedések alsó formáiban való teljes elmerülésre. A hetedik sugár emberei nagyon szenvednek a megaláztatástól, a külső hatalom elvesztésétől, az ellenséges bírálattól, különösen, ha az náluk alsóbb fokon állóktól ered, és a durva bánásmódtól.

Emberi princípiuma a fizikai test. Színei a bíbor és a zafírkék, drágaköve az ametiszt, jelképe az óramutató járásával egyezően forgó szvasztika (tüzes kerék) és a hétágú csillag. Az első sugárral való összefüggése az, hogy a hetedik jeleníti meg az első erejét a fizikai tevékenységben. A művészetek közül a szobrászat – a megfagyott tánc – képviseli a hetedik sugarat.

Azt mondják, a hetedik sugár általános hatása az emberiségre az, hogy felváltsa a hatodikat, a tudomány következetes módszereivel kikutassa a rendes körülmények között láthatatlan világot, például a rádiótávcsövekkel, vizsgálja az ember különleges érzékelő képességeit és érzéken túli érzékeléseit és a pszichoszomatikus gyógyítást, kapcsolatba kerüljön a természet rejtett erőivel és használja azokat, mint pl. a maghasadást. A mindennapi életben ez a befolyás megfigyelhető a látványosságok és szertartások mindinkább terjedő népszerűségében. A keresztény vallásban a hetedik sugár befolyása abban figyelhető meg, hogy pl. az anglikán egyházban a római katolikus valláshoz közelebb álló rész felé irányuló mozgalom került előtérbe. Sokkal jobban kezdik felismerni a szertartások szellemi jelentőségét és hatékonyságát. További befolyása a felekezetek közötti együttműködés mozgalma és az a törekvés, hogy létrehozzák a nagy világvallások testvériségét, vagyis a Vallások Parlamentjé-t (2. sugár együttműködése, 7. sugár összehangolása).

A nemzetközi ügyekben, mivel a második és harmadik sugár tulajdonságai is fejlődnek, a hetedik sugár növekvő befolyása növeli a hajlandóságot, hogy a vitás kérdés elintézésének eszközéül a döntőbíróság és együttműködés szolgáljon. Amint a sugár befolyása erősebb lesz és ezt kiegészíti az emberek magasabbrendű, összefoglaló elméjének megfelelő fejlődése, ezek a törekvések még erősebbek lesznek, míg végül teljesen megvalósítják azokat az eszméket, amelyek például az ENSZ, az UNESCO és más nemzetközi szervezetek alapjai.



IX. FEJEZET

KEVERT SUGARAK


Azok az olvasók, akik az eddigi információkat igyekeztek önmaguk személyiségére alkalmazva felfedezni saját sugarukat, valószínűleg tapasztalták, hogy egynél több sugár tulajdonságai vannak bennük jelen, és egyik sugár sajátos jellemzőit sem találták uralkodónak. Mégis, ha gondosan megvizsgálják önmagukat, általában azt tapasztalják, hogy az eszközökben, amelyekkel elérik a kívánt eredményeket, hajlamosak meglehetősen következetesen alkalmazni egyik vagy másik sugár módszereit.

Amint már említettük, kapcsolatok vagy összefüggések vannak a sugarak között. Az első és hetedik sugár közvetlenül kapcsolódik egymáshoz, ugyanígy a második és hatodik, a harmadik és az ötödik. Ehhez járul még, hogy az első hármat, az élet-sugarakat úgy lehet tekinteni, mint a három utolsó szellemi életre keltőit. Utóbbiak a formák sugarai. A negyedik sugár pedig a természetes hídnak vagy ösvénynek felel meg a felsorolt párok és a két hármas csoport között.

Mivel a cél az összes sugár valamennyi tulajdonságának kifejlesztése, ezért szükséges a földi életek hosszú során13 át mindegyik sugárnak fejlődnie, és így ezek az életek az összes sugár jellemzőit magukba foglalják. Ezt példázza a történelem vezető alakjainak élete is, amelyben két, néha több sugár kevert tulajdonságai nyilvánulnak meg. A világ fáraói, Nagy Sándorai, Cézárai és Napóleonjai például főleg az első sugár hatalmi oldalát nyilvánították ki. Életük tanulmányozása azonban feltárja a különbségeket közöttük, aszerint, hogy más sugarak tulajdonságai milyen mértékben keveredtek össze az elsővel.

Richard Wagnernél, úgy látszik, főleg a negyedik sugár tulajdonságai mutatkoztak meg. Művész volt, aki a művészetek többféle ágát egyesítette az okkult és szellemi igazságok szertartásos ábrázolásával. Költő, színműíró, filozófus és ragyogó prózaíró is volt (3. sugár). Ahhoz, hogy operáiban a kívánt hatást elérje, ezeket az ellentétes képességeket egységbe olvasztotta (7. sugár). A misztikus ösztönzés bele volt ágyazva szenvedélyes lelkületébe (6. sugár). Zenéje és közlései azt az igazságot tárták fel, hogy mindegyik egyéni lélek egy a Világ-lélekkel és végül meg kell valósítania ezt az egységet (2. sugár). Ő volt az, aki – mint azt a Tristan és Izolda szerelmi kettősében láthatjuk – az elsők között ábrázolta az emberi szerelem felemelkedését az egység szellemi megtapasztalásáig (2. sugár). Ahhoz, hogy ezeket a célokat elérje, új művészi formákat kellett felfedeznie és bemutatnia, át kellett törnie a fennálló korlátokat és felszabadítania a zenét az addigi béklyóitól (1. sugár). Mélyen áthatotta az eszme, hogy megalkossa a művészetek nagy testvériségét (2. sugár). Egész életét az emberi faj megújulásának szentelte, a művészeteket eszközül használva annak megvalósításához (6. és 4. sugár).

Nagy humanista volt, szeretete az állatvilágra is kiterjedt. Leveleiben elbűvölő utalásokat olvashatunk kedvenc állataira, és van egy tanulmánya az élveboncolás ellen (2. és 6. sugár). Az emberiséget az emberi életnek, mint a lélek tökéletességre emelkedésének (3. sugár) fennkölt felfogásával gazdagította, rá árasztotta dallamainak és harmóniáinak szépségét (4. sugár), és figyelemreméltó erővel rendítette meg az emberi szíveket (2., 6. és 7. sugár). Munkáiban a bölcsesség és szépség kincsei találhatók (2. és 4. sugár). Az okkult hagyomány szerint Wagner Szophoklész, a nagy görög drámaíró újra testetöltése volt.

Leonardo da Vinci (1462-1519) leginkább festőként ismert – különösen a Louvre-ban látható Mona Lisa képe révén – de igen kiváló tudós, feltaláló és látnok is volt. Ezekben a 4., 5. és 3. sugár tulajdonságait jelenítette meg. Úgy látszik, már ismerte a napközpontú rendszert is, 30 évvel előbb, mint azt Kopernikusz nyilvánosságra hozta (5. sugár). Járatos volt a filozófiában (3. sugár), az anatómiában, a csillagászatban, a növénytanban, a természettudományban, az orvostudományban, az optikában, a meteorológiában, sőt az aviatikában is – ezek mind az 5. sugárhoz tartozó tevékenységek. Ezek területén nagy eredményeket ért el és olyan ismereteket hagyott az utókorra, amelyeket még ma is használnak a tudósok. Járatos volt az építészetben (6. sugár), a zenében (4. sugár) és a hadviselésben is (1. sugár). Terveket készített fegyverek és lőszer tömeges gyártására és egy olyan hadigépre, amelyet a mai harckocsi ősének lehet tekinteni.

Da Vinci gondosan tanulmányozta a madarak életét, szárnyait és repülését, és igyekezett ellesni tőlük repülésük titkát. A mai repülőgépek szerkezete nem tér el lényegesen az általa megállapított elvektől. Egyik vízturbinája ma is szinte korszerű, mint ahogy az odométere – távolságmérő a kerék fordulatszámának megszámlálása alapján – és a gépi emelője is. Szerkesztett lapátkerekes hajót, egy konzolra felfüggesztett hidat, motorkocsit, golyóscsapágyat, és megépített zsilipes rendszerű csatornákat, amelyeket ma is használnak Milánóban és a Panama-csatornán. Ezért kiemelkedő példája a 3., 4. és 5. sugarak összegződésének egyetlen nagyon fejlett egyénben, és nem volt híján a többi négy sugár erőinek és képességeinek sem.

Josef Albers, az 1889-ben született absztrakt festő munkássága és gondolatai szemléltetik a 3., 4. és 5. sugár összeadódó hatását egy művészben. Munkáiról írták egy 1949-ben megjelent tanulmányban: „érzelem nélküli elvontságok, többnyire egyenes vonalakból, derékszögekből alkotva, halvány, tiszta színekkel festve. Első látásra festményei az unalomig mereveknek és határozottaknak tűnnek, azonban még sincs bennük semmi határozottság. Az ellentétek és távlatok ügyes alkalmazásával festményeiben a körvonalak a néző számára eltolódottnak és változónak tetszenek, sőt még a színek is különböző árnyalatokat mutatnak. ‘Tudják, azt akarom, hogy alkotásaim működjenek és elveszítsék egyformaságukat. Azt várom el színeimtől és formáimtól, hogy olyasmit tegyenek, amit önmaguktól nem akarnak megtenni. Például úgy akarom megnyomni a zöldet, hogy pirosnak látsszon. Minden munkám kísérlet. Ha az emberek azt mondják, a festményeimben nincs érzelem, egyetértek. Azt mondom, a pontosság mindenkit megőrjíthet. A mozdonynak sincs érzelme, mint egy matematikai könyvnek sincs, de ezek ösztökélnek engem.’ ” (5. sugár)

C. R. Attlee – 1945 után Nagy Britannia miniszterelnöke – példa az első és a harmadik sugár keveredésére. Az egykorú újságok többek között ezt írták róla: „alkalmas és békülékeny elnök, aki hivatalát nem a saját pozitív tulajdonságainál fogva tartja meg, hanem mint közvetítő (3. sugár)… mégis manapság tökéletes ura kormányának és nyugodtan viszi keresztül a változtatásokat a kormány szerkezetében, amelyek több hatalmat adtak kezébe, mint előtte valaha is volt bármelyik brit miniszterelnöknek békeidőkben (1. és 3. sugár).

Attlee hatalmának titkát gyakran nagy becsületességében keresték. De ez a titok mélyebben rejlett. Attlee ereje a fegyelmezett függetlenség sajátos formájából eredt. (1., 3., 5. és 7. sugár) Tökéletesen kitartó természet volt. A népszerűtlenség nem okozott neki szenvedést. Alapvető elhatározásaiban még belső barátainak (akik valójában kevesen voltak) tetszése vagy nemtetszése sem befolyásolta (1. és 3. sugár) … volt valami ezen elhatározásainak milyenségében, abban a képességében, hogy az eseményeket egészen a logikus befejezésükig tudta követni, amit nem zavartak meg a körülötte levők érzései, sőt még saját érzései, félelmei vagy hiúságai sem (1., 3. és 5. sugár). A politikusnak szüksége van taktikai ügyességre és nyugodt gyorsaságra (3., 5. és 7. sugár). Attlee itt is meglepően jól felkészült volt. A lázadásokat még saját pártjában is eredményesen használta ki, főként figyelemreméltó időhúzással – tudva, mikor kell nyugodtan maradni és mikor kell a kérdéseket erőltetni (3. és 5. sugár).

Akik megtámadták, sohasem tudták egészen biztosan, hogyan is váltak végül legyőzötté (3. sugár). Mi több, szinte ösztönszerűen megérezte a véleményeket pártjában és általában az egész országban is. (2. és 3. sugár)

Attlee családja ellenzése dacára lett szocialista (apja liberális párti volt) és saját eszméit keresztülvitte egészen logikus végkifejlődésükig (3. és 5. sugár). Ő maga elköltözött a londoni szegények közé (a londoni East End-be) és azonnal „magára talált” az akkor még kezdetleges munkásmozgalomban. Úgyszólván kivándorolt a maga választotta új világba (1. sugár). Lojalitását, eszményképeit és vezetőképességét érintetlenül vitte magával (6. sugár), és közösség-vállalása az East End-del életének legmelengetőbb és legboldogabb része volt (2. és 6. sugár).

A Munkáspárt abban az időben majdnem reménytelen zűrzavarban volt, végképpen megbukva és egymással civakodó klikkekre osztódva. Attlee – lojálisan (6. sugár), mérsékelten, pártatlanul (3. sugár), tiszta fejjel (5. sugár), elhatározásokra képesen (1. sugár) és személyes bátorságával (1. és 3. sugár) – pontosan a szükséges tulajdonságok birtokában volt. Be is bizonyította államférfiúi képességét, különösen a nehéz indiai kérdés meglepő megoldásával (3. és 5. sugár).

Booth tábornok, az Üdvhadsereg alapítója, aki nagy befolyású, olthatatlan lelkesedésű és mérhetetlen odaadással rendelkező ember volt, kitűnő példája az első és hatodik sugár tulajdonságai keveredésének. Egészen természetes tehát, hogy tüzes hite és lobogó lelkesedése, ami a veszendő lelkek megmentésére irányult (6. és 2. sugár), a gonoszság elleni aktív hadjáratban fejeződött ki (1. sugár). Folyóiratát „Háborús Kiáltás”-nak nevezte el, és követőit – „hadsereg”-ként szervezve és annak is nevezve – bevonta a zászlókkal, egyenruhákkal, zenekarral, dobokkal, cintányérokkal és a háború teljes vértezetével folytatott tevékenységbe. Több városban az Üdvhadsereg központjait „Citadellá”-nak nevezik. Érdekes a sugaraknak megfelelő színekről megemlíteni, hogy ebben a hadseregben az egyenruhák és a zászlók színe többnyire piros.

Manning bíboros, Booth tábornok nagy csodálója, szintén példa a 6. és 1. sugár keveredésére. Hajlamánál fogva nem volt teológus, mint például Newmann bíboros – a tanítvány és remete jellem (5. és 3. sugár) –, hanem keresztes vitéz (6. sugár). Booth tábornokhoz hasonlóan a vallást Manning is háborúnak tekintette a lelkek megmentésére. Hatalmat követelt, hogy a hadjáratot eredményesen viselhesse és a szabályok iránti elkötelezettség megszállottja volt. Szellemi gyarmatosítónak is nevezhetnénk. Született hadvezér volt és a katolicizmus terjeszkedéséért folytatandó erőszakos hadjáratért szállt síkra (1. sugár). Newmann, szenvedélyesen szeretve az igazságot és a szabad kutatást (3. és 5. sugár), az egyházat egyetemnek tekintette. Manning szenvedélye a győzelem volt, így az egyházat hadseregnek tekintette, zárt rendben mindenféle kutatással szemben, mert az gyöngíti az eltökéltséget (1. sugár). Az idő viszont, bár elismeri Manning nagyságát, bebizonyította Newman igazát és Manning tévedését. A virágzó katolikus alapok Oxfordban bizonyítják Newman hitének igazát a tudásban (5. sugár), a megértésben (3. sugár) és a vallásos tapasztalatban (2., 4. és 6. sugár), mind a legnagyobb erőkben, amelyekkel háborút lehet viselni a rossz ellen. E három egyén élete és jelleme azt látszik igazolni, hogy Booth tábornokban a 6. sugár volt az uralkodó és az első erősen fejlett, míg Manning-ban és Newmann-ben az első és harmadik uralkodott a hatodik felett.

Hypatia14 (megh. Kr.u. 415) és Giordano Bruno15 (1548-1600), mint velünk közölték, ugyanazon egyéniség testetöltései voltak, mindketten határozott hatodik sugárhoz tartozó tulajdonságokat mutattak, kiegészülve és mérsékelve a harmadik és ötödik sugár képességeinek és tulajdonságainak szokatlan fejlettségével. Ehhez járult még, hogy mindkét nagy lélek rendelkezett a negyedik sugár nagyszerű szónoki képességével és írói készségével. Mindkettőjük élete vértanúsággal fejeződött be, bemutatva a hatodik sugár jellemző tulajdonságát, hogy kész mindent kiállni, mindent – még az életet magát is – feláldozni az eszméért és az ügyért.

Pythagoras (Kr.e. 580-500), görög filozófus és a pythagorasi iskola alapítója, neki tulajdonítják a róla elnevezett tételt – a derékszögű háromszög átfogójának négyzete egyenlő a két másik oldal négyzetének összegével –, a heliocentrikus világképet és a zene matematikai elveit. A harmadik és ötödik sugár értelmi képességeinek jelentékeny szintjét képviselte, amely képességek egyesültek a tanító nagyszerű tehetségével. Az okkult hagyomány szerint elérte a mester fokot és most magas fokon nyilvánítja ki a második sugár nagyszerű tulajdonságait, a bölcsességet, szeretetet, együttérzést.

Viktória angol királynőről azt állítják, hogy Alfréd (angliai) király újraszületése volt (Kr.u. 849-899). Mindketten nagy uralkodók, ragyogó első sugár típusok voltak. Tennyson angol költőt hasonlóképpen Vergilius újraszületésének tartják – mindkettő költő (3. sugár) és művész (4. sugár) volt, és mindketten fennkölt, misztikus tapasztalatokat szereztek (2. és 6. sugár). Gladstone (neves angol államférfi) egyéniségét Cicero-val (105-42 Kr.e.), a római szónokkal, államférfivel és sok mű szerzőjével azonosítják, aki mindkét születésében megvalósította az 1., 3., 4. és 7. sugár tulajdonságait.

Minden sikeres művész, aki számára életében első a szépség szeretete és a törekvés, hogy azt tökéletesen ábrázolja, vagy a negyedik sugárhoz tartozó egyéniség, vagy már nagymértékben kifejlesztette ennek a sugárnak a tulajdonságait. A művészeti ág vagy ágazatok valamelyikének, a közvetítő eszköznek és a teremtő önkifejezés és megjelenítés módjának megválasztását valószínűleg az alsugár befolyása határozza meg. Ezek között a tánc és a szobrászat az első és a hetedik sugár hatását mutatja. A balettet például a hetedik sugárhoz tartozó művészetként írták le, míg a szóló tánc az első sugarat jelzi.

A művészek, ha jellemükben a második és hatodik sugár fejlődik, a zene és az építészet felé fordulnak. Mindegyik művészeti ágat más-más sugáron kifejlődött hajlam befolyásol. A nagy zeneszerzők művei jelentősen különböznek, de mindegyikükben ki kell fejlődnie a harmadik és ötödik sugár tulajdonságainak, hogy azok biztosítsák az elvont eszmék felfogásának képességét és a matematikai törvényeknek megfelelő kifejezésüket.

Azok a művészek, akiknél a harmadik és ötödik sugár befolyása a másodlagos, természetesen az irodalomhoz és a festészethez is vonzódnak, ez a választásuk pedig egyéb sugarak befolyása szerint nyilvánul meg. Egy erősen negyedik sugarú író kitűnhet a költészetben, míg a gondolkodó, a bölcs és a tudós a szabadabb prózai műfajt részesítheti előnyben.

Az első sugarú festő inkább a nagy tömegekkel foglalkozik, mint a bonyolult részletekkel, míg az ötödik sugárhoz tartozó jobban szereti az utóbbit. Az absztrakt művész erős harmadik sugarú hajlamokat mutat, míg a nyilvánvaló egyértelműség és szándék az ötödik sugár befolyására utal. A tiszta művész képes elvarázsolni közönségét. Az igazi szépséggel elbűvöli és gyönyörködteti azokat, akik befolyására fogékonyak.

Az egy sugár mentén történő tökéletes kifejlődés kifogástalan példáját Krisztus és Buddha élete és személye mutatja. Szolgálatuk egész ideje alatt a második sugarat jellemző bölcsesség, együttérzés, szeretet és a minden emberrel állandóan érzett egység legmagasabb szintjéről tettek tanúságot. A hatodik sugárral való kapcsolat mutatkozik meg Krisztus halálának módjában, amelynek során életét áldozta fel az igazságért, különösen a felebaráti szeretet és önfeláldozás igazságáért, amelyet hirdetni eljött.

Nagy elődjükkel, Shri Krishnával együtt ezek a fennkölt személyiségek a legmagasabb szinten képviselték a többi öt sugár tulajdonságait és képességeit, mert ők voltak az emberiség vezető mesterei (1. sugár), mester-bölcsei, akik birtokában voltak a teljes megértésnek (3. sugár), mesterei a művészeteknek életük szépségében, tanításaikban és a kifejezésmódban, amelybe e tanításokat öltöztették (4. sugár). A tudományok mesterei voltak, akik rendelkeztek a fizikai és a fizikain túli világ mélységes ismeretével, és ezek bemutatásának képességével (5. sugár), a fennkölt idealizmus tökéletes megtestesítői voltak, azzal a képességgel, hogy azt másokban is felébresszék, mester-mágusok voltak, különösen minden mágia legszebbikében, az emberek jellemének és életének átalakításában (7. sugár). Egy napon minden ember eljut majd az ehhez hasonló hétszeres fejlődéshez, bár a monádi sugár tulajdonságai mindig uralkodók maradnak.



X. FEJEZET

A SZEMÉLYES SUGÁR


Az emberi egyéniségnek hét princípiumát vagy összetevőjét közvetítő eszközöknek tekinthetjük, amelyeken át önkifejezést nyer és tapasztalást szerez az a szellemi létező, akit néha monádnak nevezünk. Más elnevezések: az Egy Isteni Láng szikrája, a Nagy Lélegzet lehelete, a Szellemi Nap villanása, a Halhatatlan Csíra, az emberi szellem, a Lélek igéje. Mindezek, bár tökéletlenül, a legbensőbben lakozó misztikus létező tulajdonságait írják le, aki egyszerre egység és az Egyetemes Szellem elválaszthatatlan része.

A monádot az objektív, hétszeres emberi lény forrásának tekintjük. Amint a „halhatatlan csíra” elnevezés mutatja, ő az isteni „élet-fa” magja, magában foglalva a szülő fa összes képességének lehetőségét, a fáét, amely a szellemi és a mindenben bennrejlő Istenség.

A monádról azt mondják, hogy sohasem hagyja el „az Atya kebelét”. Az ember isteni szelleme hétszeres emberi lényként az őt szülő lángban marad, részleges megnyilvánulásának egész ideje alatt, viszont belesugározza, vagy belevetíti saját erejének, életének és fényének sugarát az objektív világegyetembe, ami fejlődésének tere. Ez a monádi sugár ragyog át a hármas Istenség három aspektusának egyikén, majd a hét arkangyali lény valamelyikén, amelyeken keresztül ez az istenség külsőleg is megnyilvánul, mint egy világegyetem kiárasztója és építésze.

Ezen közvetlen kapcsolatok következményeként az emberi monád objektív megnyilvánulását megszínezik vagy megjelölik az Istenség és azon arkangyal tulajdonságai, amelyeken a monád sugara átragyog. Így, miközben minden monádban az összes lehetőség jelen van, az összes későbbi önkifejeződésben egy jellegzetesség lesz hangsúlyozott, egy tulajdonság lesz túlsúlyban.

Ahhoz, hogy valaki biztosan felfedezhesse saját vagy egy másik ember sugarát, tudatosságában fel kell emelkednie magához a monádhoz, vagy legalábbis jelen egyéniségének legfelsőbb kifejeződéséhez, a szellemi akarathoz vagy atmához, mert ott nyilvánvaló a sugár-színezés, a szefirot-i megjelölés. Ezt a vizsgálatot csak a magasan fejlett okkultista és tisztánlátó képes elvégezni.

Mivel azonban a sugár-tulajdonságok a mai fejlődési korszakban már elég világosan kezdenek az emberekben megmutatkozni, a jellem gondos vizsgálata általában elég megbízhatóan mutatja ki egy adott ember sugarát. Ha kipróbáljuk ezt a vizsgálatot, fontos arra emlékeznünk, hogy miközben a hét sugár mindegyikének tulajdonságai minden egyedben jelen vannak, azért, hogy a sokoldalú fejlődést elérje, a külső személyiség uralkodó sugara és sugártevékenysége életről-életre, sőt még egy élet alatt is változhat. Ennek következtében gyakran igen nehéz eldönteni egyik vagy másik ember monádi sugarát. Mégis vannak bizonyos jelek, amelyek az ember sugarának felderítéséhez vezethetnek. Ezek között van a jellemben uralkodó tulajdonság, a mások jellemében leginkább megcsodált vonás, a hajtóerő vagy az élet legfőbb célja, a módszer, amellyel az elérni kívánt eredményeket megszerzi és a szembetűnő gyengeségek, különösen azok, amelyek a legnehezebben semmisíthetők meg.

Amíg az ember egészen meg nem közelíti a mesteri szintet, fejlődését majdnem mindig egyenetlenségek jellemzik. Lehetséges, hogy igen kiváló az egyik irányban, kivételesek a képességei és nemesek a tulajdonságai a másikban, mégis felismerhetők meghatározott korlátok is. Nagyon sok, egyébként nagy embernél kicsinyesség vehető észre egyes személyes ügyeikben. Tévedés és butaság homályosíthatja el az ítélőképességet és csökkentheti a hatékonyságot azoknál, akik időnként magasrendű államférfiúi képességet mutatnak. Így a nagyon nagy, de még nem tökéletes emberek jellemében, mondhatni akadnak hullámhegyek és hullámvölgyek. Akik a korai fejlődési szakaszokon haladnak át, azoknál általában inkább a hibák jelennek meg, mint a sugár kívánatos tulajdonságai, inkább a bűnök, mint az erények, bár bizonyos alkalmakkor ez utóbbiak is feltűnhetnek.

Az Egyéniség fejlettsége, vagy mint néha mondják a „lélek kora” döntő abban, hogy mennyire képes a gyengeségeket leküzdeni. Csak a jól fejlett, „idős lelkek”-et érdekli, hogy így tegyenek vagy megszerezzék a képességet a siker eléréséhez. Az idő, ami, ha már felismerték, valamely hiba legyőzéséhez szükséges, ugyancsak a fejlettségtől függ. A haladottabbak gyakran azonnal képesek elfojtani a nem kívánatos jellemvonás megnyilvánulását és gyorsan elérni annak megszüntetését.

Más szavakkal a földi életek száma és az ezekben elért haladás dönti el, vajon az erősségek vagy a gyengeségek, az erények vagy a hiányosságok, a sugár jó vagy rossz oldalai fejeződnek ki uralkodóan a megszokott gondolkodásban, indítékokban, érzésekben és tettekben.

Ha az ötödik faj emberének következő tulajdonságai vannak meg egy ember jellemében, akkor feltehető, hogy első sugarú egyénről van szó: akaraterő, határozottság, hajlam arra, hogy túl tegye magát mások kívánságain és korlátozza szabadságukat, szenvedélyes vágy hatalommal járó tisztségek megszerzésére, és természetes képesség az irányításra és vezetésre, magasabb rendű erő használata a legtöbb vészhelyzetben, gyakran mások érzelmeire tekintet nélkül és hajlam a duzzogásra, ha akadályba ütközik.

Annak felismerése, hogy a boldogság a gondolat és cselekvés szabadságától függ, készség e szabadság megadására, képesség, hogy bölcs elhatározásokra jusson és bölcs terveket készítsen, sokoldalúság a gyengédségben, erős vágy megmenteni, felemelni másokat és boldogságot adni nekik, a tanítás adománya és az ellenség meggyőzésének előnyben részesítése úgy, hogy azok barátokká és munkatársakká váljanak, és az érzelgősség és érzékiség, mint gyengeség – ha ezek mutatkoznak valakiben, azt helyesen tekinthetjük a második sugárhoz tartozónak.

Akinek természetére jellemző a készség az elvont eszméket és az emberek nézeteit, törekvéseit és jellemét megérteni, megvan a képessége pártatlan vizsgálatra, alkalmazkodó és tapintatos, körültekintően tud szervezni, tervezni és utasítani és elég jól sakkozik, kedveli a filozófiát, csodálja a nagy bölcseket és hadvezéreket, képes különféle jelenségeket egy alapvető elvre visszavezetve megérteni és megmagyarázni, képes részt venni hosszú elmélkedésben, alkalomadtán határozatlan, zárkózott és hajlamos cselszövésekre egészen mások gátlástalan becsapásáig – az ilyen ember valószínűleg a harmadik sugárhoz tartozik.

Ha a szembetűnő tulajdonságok a szépség és összhang szeretete, a természetes ritmikai és egyensúlyi érzék, az egyik vagy másik művészetnek szentelt élet, a törekvés, hogy kiárassza a szépséget a világba, a hajlam, hogy a kifejtett eszméket ritmikus formákban jelenítse meg és mutassa be, bizonyos képesség vonzerő kifejtésére, gyengeségei pedig az önteltség, az élvhajhászás, a kiszolgáltatottság a hangulatoknak – ezek a negyedik sugarat jelzik.

Ha a jellemző tulajdonságok az elemző és jogászi elme, ami mindenek felett a logikát értékeli, ha erősen megmutatkozik a gondolkodás tudományos módszere, a hajtóerő pedig a vitathatatlan tények megállapítása, ha a tanításnál és tanulmányozásnál előszeretettel használ térképeket és diagrammokat, ha a folytonos kísérletezés és az alapvető tények kutatása közben az elemző értelmet használja, gyengeségei pedig az önzés, mások túlzott bírálata, az önelégültség, a kínos aprólékosság, a kicsinyesség, a materializmus és a tolakodó kíváncsiskodás – ezek az ötödik sugár tulajdonságait jelzik.

Ha valakiben állandóan megmutatkozik a tüzes lelkesedés, az erős hűségérzet, bizonyos céltudatosság mindenben, ami gondolat és tett, képesség az odaadásra és önfeláldozásra, különösen a szolgálatban, ha az eltökéltség ellenállhatatlan szellemi erőként ég benne, gyengeségei pedig az érzelgősség, a lobbanékonyság, a fanatizmus és az érzékiség, akkor benne a hatodik sugár uralkodik.

Ha az ember vonzódik az okkult tudományokhoz és azok szertartásos és mágikus kifejezéséhez és erősen fejlett érzéke van a rend, rendszer és módszer iránt, ha szívesen kombinál számos hatást azért, hogy eszméket fejezhessen ki, és eredményesen fordul az érzékekhez és értelemhez, ha erősen hatnak rá a báj, a pompa és a lovagiasság eszményei, ha hajlamos a láthatatlan erők felhasználására az emberi szükségletek beteljesítéséhez, gyengeségei pedig a formalizmus, a hatalom és a hivatal szeretete, amelyek természetét jellemzik, akkor ő – legalábbis jelenleg – a hetedik sugáron fejlődik.

Emlékezzünk azonban arra, hogy a valódi sugár csak akkor ismerhető meg, miután pontosan megismertük a monád saját tulajdonságát, természetét és befolyását, a legbelsőbb lakóét, aki elsőnek kapja meg a Trón előtt álló Hét hatalmas Szellem valamelyikének megjelölését és színét.

Az egyéniség sugara is a monádé, de fejlődésének során az egyéniség az egymásra következő személyiségeken át fejezi ki sugárról sugárra a tulajdonságokat és képességeket és ezért mutatkoznak meg azok láthatóan és uralkodóan. Az egyéniség tanulmányozása bizonyos számú ilyen megtestesülésen át kétségtelenül feltár egy központi tulajdonságot vagy fénysugarat, ami átragyog minden jelentős tevékenységen és eredményen és ez jelzi a monádi sugarat.

Másfelől pedig minden személyiséget befolyásolnak mind az egyes sugarak, mind azok kombinációi, és létrehozzák az emberi jellemek, képességek és gyengeségek nagy változatosságát. Ennek ellenére az alapvető hajlamok megmaradásának tökéletesen tárgyilagos megfigyelése, különösen a legjobban csodált megválasztása és a vágyott eredmény elérésének módszere általában kimutatja a monádi sugarat.

Például kövessünk hét különféle típusú embert az áruházba és nézzük meg vásárlási módszerüket. Ha a vevő előre elhatározott szándékkal lép be, és amennyire csak lehetséges, közvetlenül odamegy a pulthoz, ahol az adott áru kapható, pár szóval előadja kívánságát, nyugodtan vár, amíg azt megkapja és becsomagolják, fizet és kilép az üzletből, nem nézve sem jobbra, sem balra, akkor az első sugárhoz tartozó jellemzők mutatkoznak meg. Ha ráadásul erőszakosan tolakodik a pulthoz, vagy még inkább a lehető legjobb helyre a sorban, csak kevéssé törődik vásárló társai és az eladók igényeivel, udvariatlanul viselkedik, ezek a jelek megerősítik döntésünket a sugárról.

Másrészt, ha tiszteletben tartja a többi vevő kívánságait és elsőbbségét, észreveszi az eladók fáradtságát vagy zaklatottságát és együtt érez velük, ha megkísérli megnyerni együttműködésüket és segítségüket, mint például megmagyarázza, hogy a kívánt árut milyen célra akarja használni, vagy ha a kívánt tárgy nem kapható és ezzel gondot okozott az eladóknak, utána mentegetőzik vagy kárpótlásul valami szükségtelent vásárol – az ilyen személy valószínűleg a második sugárhoz tartozik.

A harmadik sugarú egyénnek valószínűleg különös kívánságai is vannak az áru külsejével kapcsolatban, például a belsőépítészeti célúaknál vagy a ruhánál. Világos elgondolása van az áru külsejéről, anyagáról, szövéséről, stílusáról és színéről. Ha kiválasztotta az üzletet, ahol a venni kívánt áru a legvalószínűbben kapható és oda belépett, vásárlási eljárása szigorúan személytelen lesz, minden felkínált áru elfogadása vagy elutasítása annak alkalmasságától függ. Ha megtalálta a megfelelő tárgyat, a harmadik sugarú vevő rendszerint kész megfizetni a kért árat. Ha csak az 5. sugár nem erős benne, nem hajlandó az árról alkudozni és választását nem befolyásolja a gondolat, hogy alkudni kellene. Ha az árusok nem tudják előadni a kívánt tárgyat, akkor nem sokat törődve az érzelmeikkel, a vevő eltekint a vásárlástól.

A negyedik sugarú embert valószínűleg a megvásárolni kívánt tárgyak szépsége érdekli. Bár vásárlásaiban bármely sugár módszerét tudja alkalmazni a tervezés, a megvalósítás és a vásárlás befejezése során, a döntő tényező mégis az áru szépsége és vonzereje lesz. Viselkedése az eladóval majdnem kizárólag a vásárló pillanatnyi fizikai állapotától függ és a megnyerő barátságosságtól egészen a sajátján kívül minden más érzés figyelmen kívül hagyásáig terjedhet. A színek egyéni kiválasztásakor lényeges a háttér milyensége. Ügyesen keveri a különféle színárnyalatokat, hogy abból hatásos színösszeállítás kerüljön ki. Az al-sugarak valószínűleg befolyásolják a színek kiválasztását, bár az igazi művész vélhetően hajlandó bármilyen színt használni, hogy a megfelelő hatást elérje.

Az ötödik sugarúak a részletekre fordítanak nagy figyelmet. Nem csak a vásárlás általános tervét dolgozzák ki világosan, hanem az áruk vagy anyagok pontos színét, alakját és méretét is. A mintát vagy a méretet mind a mintázatnál, mind a színnél gyakran használja vezérfonálként, ilyen esetekben ragaszkodva a pontossághoz. Az ár fontos és a választást néha az áruk olcsósága vagy az alku lehetősége is befolyásolja. Valószínűleg összehasonlítják más üzletek hasonló áruit és a legolcsóbbat részesítik előnyben. Amennyire csak lehet, a pontos árat adják át és ha van, a visszajáró pénzt gondosan megszámolják.

A bevásárló körutak alaposan igénybe veszik azok türelmét, akik az ötödik sugár embereinek segítenek keresni a megveendő termékeket. Még ha a kívánt árut meg is találják az első üzletben, amelyet meglátogattak, más üzletekbe is el kell menniük, hogy a megfelelő termékeket összehasonlítsák. Az eredmény határozatlanság és zűrzavar, ami nagyon bosszantó lehet, különösen az olyan kísérőtársaknak, akiket az első és hetedik sugár kombinációja képessé tesz a gyors elhatározásokra.

A hatodik sugarú valószínűleg a meleg színeket keresi, hasonlóan a második sugarú emberhez. Az eladókhoz kedvesek és megértők, kivéve, ha igen határozott elképzelésük van, vagy éppen rabul ejti őket egy vágy. Az áruk és üzletek megválasztásában inkább nagyvonalúak, mint aprólékosak és valószínűleg befolyásolja őket az, hogy mit látnak a kirakatban vagy mire beszéli rá őket egy megnyerő eladó. Ilyen dolgokban sokkal kevésbé határozottak, mint azok, akik az első, harmadik és az ötödik sugár befolyása alatt állnak, ezért aztán nehéz őket kiszolgálni. Hajlamosak arra, hogy vásárlásaik során befolyásolja őket, ha közben valami történik, különösen az eladók és a többi vevő viselkedése velük szemben. Bosszantó körülmények egészen ésszerűtlen tettekre is ragadhatják őket, még arra is, hogy csupán sértődöttségből ne vegyék meg az egyébként megfelelő árut.

A hetedik sugarú emberek hajlamosak rá, hogy a tökéleteset keressék mindenben, amit vesznek, különösen a ruházati cikkekben, dísztárgyakban és otthonuk berendezési tárgyaiban. Valóban jogosan lehet őket maximalistának nevezni. Említésre méltó tulajdonságuk a szépség, a báj, a használhatóság és bizonyos pompa-kedvelés. A társaikkal való viselkedésben első sugarú testvéreikre hasonlítanak, természetesen udvariasak, figyelmesek és méltányosak azokkal, akikkel dolguk van. Az árak alig befolyásolják őket, és arra is hajlamosak, hogy magasabb árat ajánljanak a kértnél és a visszajáró pénzt számlálatlanul tegyék el. A hetedik sugárhoz tartozók jellemében és viselkedésében van bizonyos előkelő nagyvonalúság.

Egy sajátos tulajdonságot általában alapvetően fontosnak tartunk minden egyes sugárhoz tartozó embernél. Ez az elsőnél az erő, a másodiknál a bölcsesség, a harmadiknál a megértés, a negyediknél a szépség, az ötödiknél a tudás, a hatodiknál az összpontosított odaadás és a hetediknél a rend.

A hét sugár ismerete segítségünkre van mások megértésében, különösen azokéban, akiknek az élettel szembeni magatartásuk, a kívánt dolgok elérésére használt módszereik és végső sorsuk különbözik a sajátunktól. Az ilyen tudáshoz azok jutnak, akik rendelkeznek a legfőbb erények valamelyikével. Ez a tudás a nagy türelmesség, ami más nemzetek és egyének eszményeinek és tetteinek mély megértéséből fakad. Ezt az erényt gyönyörűen fejezik ki Krishna szavai, aki Vishnu-nak, a Szentháromság második személyének megtestesüléseként szólott így:

Sokféle úton jönnek Énhozzám és Én minden úton eléjük megyek, mert az út, amelyen jönnek minden irányból, az Enyém.”

(Bhagavad Gîtâ, IV.11.)


A HÉT SUGÁR



SUGÁR

A
HÁROMSÁG
SZEMÉLYE


TULAJDONSÁGOK


TÍPUSOK


LEGFŐBB JÓ
LEGFŐBB ROSSZ


KÜLDETÉS ÉS HAJTÓERŐ


LEGFŐBB
BETELJESÜLÉS


TANÍTÓ MÓDSZER


TELJESÍTÉS MÓDSZERE


GYENGESÉGEK


A
SZENVEDÉS FORRÁSAI


VALLÁS


SZÍN


MŰVÉSZET


DRÁGA-KŐ


JELKÉP

Az idő, a ritmus és az élet az uralkodó, a forma alárendelt





1





1





Erő

Akarat

Bátorság

Vezetőképesség

Önbizalom





Katona

Felfedező Uralkodó Államférfi Vezető





Erő,

Erély


Gyengeség

Feladás




Meghódítani

Felemelkedni

Megtalálni
a végső valóságot


Gyakran
megtalálható az ellenkezője is.


Külsőleg:

A győzelem


Belsőleg:

Mindenhatóság

Az erő kiáradása

Királyság

Uralom a természet és a külső én felett

Akarat – nem mint
erőlködés, hanem az Egy Akarat önzetlen,
erőkifejtés és súrlódás nélküli kifejeződése





Az igazság
hangsúlyozása

Visszavonulás

A tanítvány
magára
hagyása.


Az akaraterő
összpontosítása

Leigázás

Rombolás

A saját akarat, mint legfőbb tekintély és a saját út, mint egyetlen út kinyilvánítása.

Az alárendeltek
fegyelmezése.


Fegyver:

buzogány



Zsarnokság

Akaratosság

Gőg

Uralkodás

Megvetés

Önzés

Hatalomvágy

Szeszélyesség

Egyénieskedés

Merevség





Vereség

Lefokozás

Leváltás

Megalázás

Függés

Számkivetés







Hinduizmus






Izzó fehér

Ragyogó kék

Cinóbervörös






Tánc

Koreográfia







Gyémánt




2




2


Egyetemes szeretet

Bölcsesség

Belátás

Intuíció

Emberszeretet

Az egység érzése

Szellemi együttérzés

Együttműködő képesség



Bölcs

Gyógyító

Tanító

Újító
(reformátor)

Emberszerető




Bölcsesség és szeretet


Gyűlölet



Megvédeni

Felvilágosítani

Tanítani

Megosztani

Szolgálni

Gyógyítani

Külsőleg:

Az egység teljes és
töretlen megvalósítása.

A bölcsesség sikeres továbbadása.


Belsőleg:

Mindentudás.

Az egység tapasztalatának folytonos bővítése.



A tudás
megosztása

A belülről történő megvilágosítás

A boldogság átadása

Intuitív meglátás és érzékelés

Megvilágosodás

Meggyőzés

Megtárgyalás

Nem-ellenállás

Másik arcának
odatartása.


Fegyver:

birkózás

Érzelgősség

Érzékiség

Gyakorlatiatlanság

Oktalan önfeláldozás másokért, aláásva azok önbizalmát és növelve önzésüket.

Az élet kihangsúlyozása és a formák tagadása.


Lesújtottság

Magány

Elkülönülés

Kizártság

Elhidegülés

Hidegség

Igazságtalan ítélet

Hűtlenség







Buddhizmus






Aranysárga, Azúrkék





Zene

A harmóniát őrző
művészet






Zafír








3





3


Teremtő elképzelés

Értelem

Megértés

Kutató és értelmező képesség

Alkalmazkodó képesség

Tapintat

Méltóság

Pártatlanság

Filozófus

Tudós

Követ és
diplomata

Szervező

Stratéga

Sakkozó

Asztrológus

Igazgató

Közgazdász

Bankár

Bíró






Megértés


Szellemi vakság






Teremtő tevékenység

Megértésre törekvés


Külsőleg:

Igazság.

Lángész, mint
a túlcsorduló
kontempláció
eredménye.


Belsőleg:

Mindenütt jelenvalóság.

Az igazság felfogása.




Az elvek megmagyarázása.

Személytelenség.

A módszer
alkalmazása az egyéni szükségletek szerint.



Hosszú, következetes gondolkodás.

A helyes megértés, ami helyes tettekre vezet.

Hasznosság.


Fegyver:

stratégia,

csapda,

háló


Határozatlanság

Túl sok szempont figyelembevétele

Hidegség

Cselszövés

Zárkózottság

Kegyetlenség

Segítés elmulasztása vészhelyzetben

Hozzá nem értés

Tudatos csalás

Gátlástalanság

Ravaszkodás






Megaláztatás

A hozzá nem értés
rábizonyítása

Tájékozatlanság







Kaldeai

Egyiptomi







Smaragdzöld





Irodalom

Költészet (mentális zene)

Szónoklat







Smaragd





A forma körbefogja az életet




4




3



Állandóság

Összhang

Egyensúly

Szépség

Ritmus

Művész

(a kifejezésmód és az eszköz kiválasztása az al-sugár befolyásától függ)

Közvetítő

Összekötő

Tolmács




Szépség


Rútság





Széppé tenni


Külsőleg:

Összhang

Egyensúly

Tökéletes ábrázolás


Belsőleg:

A szépség érzékelése




Megjelenítés Megmagyarázás

Felemelés
a szépséggel
és a ritmikus
beszéddel



Megjelenítés

A szépség elérése a fizikai tökéletesség
és báj segítségével


Fegyver:

leláncolás,

csábítás

Változékonyság

Lelkesedés és
kétségbeesés
hangulatváltozásai

Érzékiség

Alakoskodás

Öncsalás

Önsajnálat

Gondatlanság




Csalódottság

Sikertelenség
a tökéletes
kifejezésében






Orfikus

Egyiptomi





Világos bronz





Opera

Egybe-foglalás





Jáspis



Az anyag és a forma az uralkodó – a ritmus és az élet alárendelt








5








3











Elemző és
logikus elme

Pontosság

Türelem











Matematikus

Tudós

Jogász

Alkimista










Igazság

Tudás

Tények


Valótlanság

Tudatlanság

Téves állítások













Felfedezés

Tudásszomj










Külsőleg:

Tudás


Belsőleg:

Lelkesedés az értelem uralmáért











Megmagyarázás

Térképek

Diagrammok

Részletezés

A pontosság kifejlesztése







Gondolkodás

Kutatás

Nyomozás

Kísérletezés

Türelmes megfigyelés

A tények kiszámítása és pontos levezetése

Alapos kutatás


Fegyver:

fúró,
a tudományos
módszer

Önzés

Szűklátókörűség

Időérzék hiánya

Gőg

Zsugoriság

Eszmék szétzúzása

Bírálat

Pedantéria
a gondolkodásban és viselkedésben

Egyoldalúság

Ravaszkodás

Csűrés-csavarás

Materializmus

Hidegség

Kíváncsiskodás

Kutakodás

Középszerűség

Elkülönülés

Ellenszolgáltatás elvárása

A forma hangsúlyozása és az élet
semmibevétele










Megvetés

Annak bebizonyosodása, hogy nincs igaza

Értelmi vereség












Zoroaszteri












Citromsárga












Festészet












Topáz











6




3



Összpontosultság

Lelkesedés

Tüzes rajongás

Odaadás

Önfeláldozó szeretet

Hűség

Lojalitás




Szent

Misztikus

Odaadó

Vértanú

Evangélista

Szolgáló

Hűséges barát




Egység az Okkal

Hűség az ügyhöz

Becsületesség


Elkülönülés

Egyénieskedés

Hűtlenség






Szolgálni és imádni

Tisztelni az Okot



Külsőleg:

Önfeláldozás


Belsőleg:

Az imádat izgalma

Vértanúság

Szolgálat

Barátság




A hősök
tiszteletének felébresztése

Lelkesítés

Feltüzelés




Összpontosság


Fegyver:

vadság

ellenállhatatlan
szellemi erő”


Túlérzékenység

Ingerlékenység

Szűklátókörűség

Türelmetlenség

Fanatizmus

Vak odaadás
személyek iránt

Az értelem
megvetése

Érzékiség


A mennyország illúziójának
összeomlása”

Hűtlenség azok részéről, akiket szeret, vagy akikben bízott

Félreértettség
vagy téves
megítéltetés

Levertség






Kereszténység






Tüzes rózsaszín






Építészet (megfagyott zene)






Rubin







7





3

Kecsesség

Pontosság

Rendezett szépség és cselekvés

Lovagiasság

Ügyesség

Méltóság

Nemes viselkedés

A részletek, a rend és a módszer gondos figyelembevétele

Katonás módszerek

Pompa kedvelése


Pap

Szertartás-
mester

Egyházi
szertartások rendezője

Mágus

Látványosságok rendezője

Lovag

Politikus

Filmrendező





Rend


Rendetlenség





Feldíszíteni

Összefogni

Megnyilvánítani




Külsőleg:

Rendezett pompa


Belsőleg:

Lelkesedés az atmától
a fizikaiig terjedő
tökéletes középpontért





Megjelenítés (dramatizálás)

Szent nyelv





Rendezett összefogás


Fegyver:

vívótőr


Formalizmus

A hatalom és hivatal szeretete

Politikai játék

Az emberek játékszerként történő használata

Bürokrácia

Különcködés

Tetszelgés

Gépies
szertartásosság

Katonáskodás



Megalázás

A külső hatalom elvesztése

Kielégületlenség

Az alárendeltektől kapott elítélő bírálat

Udvariatlanság

Gorombaság






Minden vallás
szertartásos oldala

Szabadkőművesség







Bíbor







Szobrászat








Ametiszt






1 Monád: az egy, az oszthatatlan Én – az egység, az örökkévaló, halhatatlan és elpusztíthatatlan szellem.

2 Lásd a X. fejezetben.

3 Ego: az „Én”, az egyéniség, az egyesült az atma-buddhi-manasz hármasság, vagy a kettős atma-buddhi, az embernek az a halhatatlan része, amely testetölt és fokozatosan fejlődik a végső célig – a nirvánáig. Ugyancsak egó az emberben lévő tudatosság – „én vagyok én” – vagy az „én-lét” érzése. Az ezoterikus filozófia azt tanítja, hogy az emberben két egó van, a halandó, vagy személyes és a magasabb, az isteni és személytelen, az elsőt „személyiség”-nek, a másodikat „egyéniség”-nek nevezik.

4 Ezeket többféleképpen írják le, az ebben a műben használt felsorolás: szellemi akarat, szellemi bölcsesség, szellemi intelligencia (értelem), antahkarana vagy híd, mentális, érzelmi és fizikai.

5 Atma: az ember hetedik princípiuma, az emberben az isteni monád legmagasabb megnyilvánulása. A világ és az ember legbelsőbb lényege.

6 Mantrák: az erő tudományosan kiválasztott és összerendezett szavai és mondatai, amelyek éneklése hatalmas energiákat szabadít fel.

7 Manu: a nagy indiai törvényhozó, csaknem isteni lény.

8 Buddhi: az ember hatodik princípiuma, az atma eszköze, ami bölcsességként és szellemi intuícióként fejeződik ki.

9 Karma: az ok-okozat, az egyensúly, a kiegyenlítődés törvénye, amely által minden ok okozatot hoz létre és a tettes a hasonló tett áldozata lesz.

10 Manasz: a gondolkodó – az Egyetemes Elme, a Harmadik Logosz teremtő aspektusának képmása az alsóbb világokban. Ez az igazi ember, az emberi szellem a kauzális testében működve, amely eszköz képessé teszi az elvont gondolat megjelenítésére.

11 Kauzális test: az ember eszköze a testet öltő lény vagy egyéniség elvont gondolkodásának szintjén. Az értelem vagy megértés teste.

12 Asztrális test: az emberi érzelmek eszköze, ami a fizikai éternél finomabb anyagból épül fel. Asztrálisnak nevezik, mert önmagától sugárzik.

13 Az ember szellemi kibontakozásának tana az egymást követő földi életeken át, az újraszületés ebben az írásban hallgatólagosan elfogadott.

14 Alexandriában görög bölcseletet tanított. Híres volt kiváló tudásáról, szépségéről és életének tisztaságáról.

15 Szenvedélyes, eredeti gondolkodó, aki Istent a világ élő, mindenütt jelenvaló lelkének és a természetet Isten élő öltözékének tekintette.